Levéltári Közlemények, 42. (1971)

Levéltári Közlemények, 42. (1971) 1. - FOLYÓIRATSZEMLE - Endrényi Ferenc: Archivalische Zeitschrift, Bd. 65–66. (1969–1970) / 183 - Endrényi Ferenc: Der Archivar, Jg. 22–23. (1969–1970) / 183–186. o.

Folyóiratszemle 183 ARCHIVALISCHE ZEITSCHRIFT. lm Auftrag des Bayerischen Hauptstaatsarchivs ... herausgegeben von Ottó Schottenloher. Köln — Graz. Bd. 65. (1969): HANS GOETTING a göttingeni egyetem úgynevezett „diplomatikai apparátusáról" írt tanulmányában áttekintést ad a több mint kétszáz éve fennálló intézmény szervezetéről, működéséről. Az egyetem a történeti segédtudományok magas szintű oktatásával és az oklevéltan gyakorlati tanítását kiválóan támogató oklevélgyűjtemény birtokában különleges, elismert helyet foglal el a német egyetemek között. GOETTING erről az oklevélgyűjteményről sok részletre kiterjedő ismertetést közöl, és az egyetem történetéből néhány neves tanárnak működését ismerteti, ily módon szerzünk tudomást — többek között — történészek, oklevéltani szaktanárok, mint Gatterer, Schönemann, Tychsen és Kehr munkásságáról. — Az 1848— 1849. évi „német alkotmányozó birodalmi gyűlés" (nemzetgyűlés) és bizottságai iratállagai, ügyvitele és ügymenete címmel RÜDIGER MOLDENHAUER ismertetést közöl ennek, a német történelem egy fontos időszakában működött szervnek felépítéséről, közli a szereplő személyek névsorát, az egyes bizottságok tevékenységi körét, működésük történetét. — Személyes, a helyszínen szerzett tapasztalati adatok felhasználásával WOLFGANG LEESCH igen terjedelmes beszámolóban veszi tanulmányozás alá Spanyolország levéltárügyét. A történeti fejlődés áttekintése után képet kapunk a spanyol levéltárak mai helyzetéről, a közigazgatási levéltárakról, a tartományi levéltári struktúráról, végül a nagy történeti, a katonai és egyházi levéltárakról és ez ezekben őrzött iratanyagról. — ROGER H. ELLIS angol nyelven megjelent cikkében a „Történelmi Kéziratok Királyi Bizottsága" szervezetéről és funkciójáról ír. A bizottság működését a 19. század eleje óta királyi oklevelek szabályozzák, az utolsót közülük II. ERZSÉBET adta ki 1959-ben. A királyi bizottság feladata a magánlevéltárak anyagának nyilvántartása, leltárak készítése és publikációs tevékenység. — A továbbiakban az évkönyv két rövidebb ismertetést közöl: ANTON LARGIADÉR a svájci levéltárak történetével kapcsolatos, az utóbbi években napvilágot látott irodalmat ismerteti; HARALD SCHIECKEL családtörténeti tanulmányában pedig BENEDICT CARPZOV (1565—1624) wittenbergi jogtudományi professzor leszármazottait több generáción keresztül vizsgálva, azok között nagy számban talált történészeket és levéltárosokat.— Bd.66. (1970): Benno, Meissen püspöke, Münchennek, Óbajorországnak és a meisseni püspökségnek védőszentje, 1066-ban került a püspöki székbe, s 1106 körül halt meg. WOLFGANG PETKE cikke Benno származásának kritikai kérdéseit ismerteti. — HERIBERT STURM levéltártörténeti tanulmányában a 30 éves háború során veszélybe került felső-pfalzi tartományi levéltár biztonságba helyezése körülményeit írja le. Az iratanyag Ambergből Plassenburg várába, majd később Burghausenbe jutott el. — Iso MÜLLER a graubündeni Disentis kolostorára vonatkozó öt megsemmisült császári oklevélnek a karintiai Lavanttalban fekvő és Szt. Pálról elnevezett bencés kolostorban őrzött másolatairól informál. — HEINRICH OTTÓ MEISNER rövidre fogott tájékoztatót ad az ötven éves potsdami Birodalmi Levéltár felállítása körülményeiről, iratanyagáról és az eltelt időszakban történt fontosabb változásokról. — Nagy helyet foglal el HARALD JÖRGENSEN tanulmányának, „A skandináv levéltárak"-nak jelen évkönyvben közzétett I. része, melyben Dánia, Finnország, a Fáröer-szigetek, Izland és Norvégia levéltárairól kapunk ismertetőt. Az ismertetések csaknem minden esetben levéltártörténeti áttekintéssel kezdődnek, majd egyenként beható tájékoztatást adnak az állami, tartományi, gazdasági és katonai levéltárakról, iratanyagukról. — A folyóirat levéltártechnikai cikkét GREGOR RICHTER készítette a Stuttgarti Állami Főlevéltár új épületéről. A levéltár érdekességé, hogy az iratok őrzése kizárólag földalatti raktárakban történik. A teljesen modern berendezésről igen részletes a tájékoztatás, melyet még tervrajzok és fényképek is gazdagítanak. — Mindkét számban megtaláljuk számos rövid ismertetésből álló igen terjedelmes recenziós rovatot és a belés külföldi folyóiratismertetést. Endrényi Ferenc DER ARCHIVAR. Mitteilungsblatt für deutsches Archivwesen. Herausgegeben vom Hauptstaatsarchiv Düsseldorf. Jg. 22. (1969) Heft 1.: A Madridban 1968 szeptemberében megtartott VI. Nemzetközi Levéltári Kongresszus munkájáról HELMUT DAHM, KLEMENS STADLER, ARTÚR ZECHEL és MANFRÉD WOLF ad igen részletes, külön beszámolókra tagolt ismertetést. HERMÁN HARDENBERG Hollandia 1962. évi levéltári törvényét és annak 1968-ban kiadott végrehajtási utasítását ismerteti. — HELMUT BICKELHAUPT rövid cikkében a levéltáron belüli szerzői jog kérdésével foglalkozik — az említett jog alkalmazását vizsgálja a levéltáros hivatalos, illetve magántevékenységével kapcsolatban. — EGON MERKER arról a vitáról tájékoztatja az olvasót, mely pénzügyi körök és levéltárak, illetve kiadóhivatalok közt folyik a kiadói levéltárak anyagának megadóztatása tárgyában.— A Német Nemzett Szocialista Párt archívumának egy részét, az ún. „Rehse-gyűjtemény"-t az amerikaiak visszadták az NSZK-nak — írja HANS BOOMS. Az újságkivágásokból, képekből, plakátokból, röpcédulákból, könyvekből, brosúrákból és folyóiratokból álló anyagot a Birodalmi Levéltárban rendezték, osztályozták, majd hovatartozásuk megállapítása után levéltári, könyvtári és egyéb intézményi megőrzésre adták át. — CLAUS STUKENBROCK érdekes technikai vonatkozású cikkében