Levéltári Közlemények, 42. (1971)

Levéltári Közlemények, 42. (1971) 1. - FOLYÓIRATSZEMLE - Petneki Áron: Archeion, Vol. L. (1968), Vol. LI–LII. (1969), Vol. LIII–LIV. (1970) / 175–178. o.

Folyóiratszemle 177 Nehézséget okozott ugyanis, hogy megfelelő munkaerők hiányában szakképzeten nyugdíjasokkal rendezték át a levéltár állagát, emiatt komoly zavarok keletkeztek. Ezt megelőzendő közli JURKIEWICZOWA tapasztalatait kollégáival.—MARIAN FRIEDBERG postumus cikke a Krakkói Állami Levéltárnak a tudományos életben betöltött szerepéről szól, kiemelve a széles körű okmánykiadási tevékenységet. — HERMÁN RAPPAPORT az I. világháború alatti német megszállásnak a varsói főkormányzóság hátramaradt aktái között levő forrásait vizsgálja a Lengyel Királyság (az ún. Orosz-Lengyelország) területén. A cikkhez a témával foglalkozó, lengyel és német művekből összeállított bibliográfia van mellékelve. — QESLAWA SADKOWSKA a Sluszka-család genealógiáját vázolja. Ez a nemzetség a XVI. század elején tűnik fel s igen rövid idő alatt a litván arisztokrácia első soraiba küzdi fel magát, számos jelentős hivatalt birtokolva, de 1723-ra mind férfi, mind nőágon kihal. A szerző megpróbálja rekonstruálni a családi levéltárat is. Mellékletként a Siuszka-nemzetség családfája látható. — ANIELA PRZYWUSKA a gdanski vajdaság járásainak hivataltörténetét elemzi 1945— 1950 között. A háború után újonnan megteremtett közigazgatásból kiemeli a járási sztarosztaságok, járási nemzeti tanácsok felépítését, működését és az általuk kiadott akták jellemzőit. — STEFAN CZECH szintén hasonló témát dolgoz fel: az opolei Szilézia (a későbbi opolei vajdaság )1945—1950 közötti állami és önkormányzati közigazgatásának (sztarosztaság, nemzeti tanács) tevékenységét, iratanyagát. — WACLAW KOLAK az olasz archivisztikai irodalom újabb termését elemzi. — REGINA PIECHOTA hírt ad az 1968. október 20—27. között megrendezett harmadik Levéltári Hét eseményeiről, melyekbe a szakrendezvényeken kívül bekapcsolódott a rádió, televízió, a napi sajtó, a rövidfilmstúdiók, sőt a filatélisták és a kisgrafika-barátok is. — BOGDÁN JAGIELLO jelentést tesz a helsinki nemzeti levéltárban megindított Polonica-kutatásról, közli a lengyel vonatkozású okmányok regestáit. — Még két skandináv tárgyú közlemény jelent meg az Archeion hasábjain: JADWIGA LESKOW ismerteti a koppenhágai Rigsarkivet állandó kiállításait, míg S. K. K. a stockholmi Riksarkivet új székházát mutatja be. — A Levéltári Szemle 1967/3 számát BARBARA SOBOLOWA ismerteti. — Vol. LM. (1970): KAZIMIERZ ARLAMOWSKT az archivisztika természetéről, definíciójáról ír vitacikket, lengyel és külföldi összefoglaló művek alapján. — STANISLAWA PANKÓW a készülő új levéltári lexikon kapcsán felemlíti az archivisztikai definíciók pontosabbá tételének, kellő csoportosításának szükségességét. — OLIMPIA STARON az állami levéltárak és a tudományos kutatóintézetek közötti együttműködés problémáiról tájékoztat. — MIECZYSLAW ROKOSZ az ókori államok levéltárügyét vázolja az antik Közel-Kelet, Athén és Róma történetében. — STANISLAWA PAULOWA azokat a lublini állami vajdaságban őrzött levéltári anyagokat ismerteti, melyek a nagy reneszánsz költő Mikoíaj Rej életére vonatkoznak. — JAN MAJEWSKI 1918—1939 közötti falutörténeti adalékokat közöl a poznani állami levéltárból. — CZESLAWA MYICITA-GLENSK az Opolei Szilézia Lengyel Polgárainak Bizottsága és az Opolei Szilézia Operációs Csoportjának Organizációs Törzskara akta-anyagát analizálja. (Ez a két bizottság 1945-ben alakult és Szilézia lengyel lakosainak ügyeivel foglalkozott.) — TERESA ZIELINSKA egy neves történész és levéltáros, Jan Glinka (1890— 1963) levéltári tevékenységét méltatja. — MIECZYSLAW MOTAS a két háború közötti diplomáciaés hivataltörténethez nyújt adalékokat, adattárral ismertetve a Lengyel Köztársaság külügyminisztériumának és külképviseleteinek hivatali felépítését. — HIERONIM RYBICKI Nyugat-Pomeránia 1945—1950 között megszervezett területi közigazgatásának történetéhez fűz megjegyzéseket. — BOLESLAW PELKA á kapitalista országok gazdasági levéltárait mutatja be. — BARBARA KUBICZKOWA az UNESCO levéltárügyi tevékenységét foglalja össze. — IRENA KOBERDOWA és WANDA LIPINSKA jelentést adnak az Állami Levéltárak Központi igazgatóságának 1968-as tevékenységéről. — Vol. LTV. (1970): ALINA SZTACHELSKA a biaístoki vajdasági levéltárban összegyűlt és egyre növekvő levéltári anyag jövendő sorsát és az ezzel kapcsolatos feladatokat vázolja. — KAZIMIERZ BIELECKI a járási levéltárak problémáit, nehézségeit ismerteti. — LEOKADIA GOLERIOWSKA a varsói Új Akták Levéltárában (AAn) található fondtörédékekről, nagyobb gyűjteményekbe nem illeszthető, ill. szórványanyagokról közöl cikket. — IRENEUSZ IHNATOWICZ elemzi az Archeion eddigi ötven szárnál a tartalmi megoszlás szempontjából. — IRENA SULKOWSKA-KURASIOWA a Metricula sigillatoTum privilegiorum 1658—1794 közötti időszak anyagát felölelő gyűjteményét analizálja. — CZESLAWA HRUSZKOWA a Poznani Állami Levéltárban őrzött anyakönyvekről ad facsimilékkel illusztrált részletes leírást. — KAZIMIERA CHOJNACKA Nagylengyelország földesúri alapítású városainak levéltártörténetét vázolja fel a XlV-től a XVIII. századig. — ADAM KAMINSKI méltatja Teodor Bogdán Luszczynski múlt századi lengyel történész, levéltáros és genealógus munkásságát. — IRENA RADTKE 1969-ben elhangzott ünnepi előadását közli, melyben a poznani levéltár 100 éves fennállása alkalmából megemlékezik az 1869—1969 között végzett tudományos munkáról. — STANISLAWA POPRAWSKA és EDWARD DLUGAJCZYK a Dabrowski-szénmedence (Szilézia) területi bányahivatalainak 1919—1945 közötti történetével foglalkozik. — WANDA MACIÉJEWSKA a firenzei állami levéltárban őrzött Polonica kutatásáról tesz jelentést. — HENRYK BARCZAK, ANNA PTASNIKOWA és 22 Levéltári Közlemények I.