Levéltári Közlemények, 42. (1971)

Levéltári Közlemények, 42. (1971) 1. - Kállay István: A városi igazgatás reformja az osztrák örökös tartományokban és Magyarországon Mária Terézia korában / 115–135. o.

A városi igazgatás reformja Mária Terézia korában 127 a polgárság egészét érintő kérdésekben. Részt vett az adókulcs megállapításában, az adókivetésben és behajtásban, a számadások felülvizsgálatában. Egyes tagjai a városi gazdálkodási ágazatok — pl. árvapénztár, kocsmáitatás, őrletés stb. — felügyelőjeként működtek. Marczali a belső és külső tanács viszonyát a megyei partialis és generális gyűlésekhez hasonlította.

85 Az általában 12—24 fős külső tanács tagjait a XVIII. század első felében a belső tanács nevezte ki.

86 Korszakunkban megfigyelhető a törekvés, hogy a külső tanács tagjait is válasszák. 1759-ben uralkodói leirat kért választ Kismartontól: miért mozdította el a magistrátus a .külső tanács tagjait? Négy évvel később figyelmeztették a várost, hogy a külső tanács üres helyeit ne kinevezés útján töltse be.

87 Tárgyalt korszakunk első felében a bécsi udvar a polgárság alsóbb rétegeit támogatta a vezetést kezükben tartó patríciusokkal szemben. Néhány városi tisztújításkor lezajlott zavargás, ill. a horvátországi parasztfelkeléssel kapcsolatos események azonban óvatosabb politikát eredményeztek. Az udvar számára sokkal veszélytelenebbnek látszott a polgárságot elsősorban választott szervén, a választott községen keresztül erősíteni.

88 A választott község a polgárság alsóbb rétegeinek szerve volt, amelyben egyes helyeken polgárjoggal nem rendelkezők — lakosok, zsellérek — is szóhoz jutottak. A választott község városi igazgatásban játszott szerepének növelése ezen rétegek erősítését szolgálta annak veszélye nélkül, hogy tumultusokra került volna sor. Ezt a célt szolgálták a választott községgel kapcsolatos intézkedések. ' A választott községek — melyek a XVIII. század első harmadának végén jelennek meg városainkban — legfontosabb ténykedése a tisztújításban való részvétel, maga a választás volt. Ez alkalomból a községnek külön termet bocsátottak rendelkezésére.

89 A választott község — a tisztújításon kívül — leginkább gazdálkodási ügyekkel foglalkozott; közreműködött a számadások felülvizsgálatában. Jelen volt az adókulcs megállapításánál és az adókivetésnél. A belső tanács minden fontos, az egész várost érintő kérdésben kikérte a véleményét.

90 A választott község és a belső tanács közti súrlódások elkerülésére javasolta 1774-ben József társuralkodó a két testületi szerv hatáskörének pontosabb elhatárolását.

91 A választott községet — mely Csizmadia Andor szerint a középkori Ősgyűlés helyébe lépett

92 — csak egyszer választották, utána önmagát egészítette ki.

93 Tagjai közül kizárták a paráznákat,

94 az engedetleneket

95 és az „idiótákat".

96 A választott község vezetője a szószóló, a polgárok képviselője volt a belső tanács ülésein olyan ügyekben, melyek az egész polgárságot érintették. Korszakunkban növekedett a szószóló jelentősége. Az 1740-es években legtöbb helyen fizetést 65 Marczali Henrik: Magyarország története II. József korában, Budapest 1885.

1. k. 179. 1 86 Flaxmayer József: Budapest közigazgatási szervezete és alkalmazottai, Statisztikai Közlemények 79 *4 sz. 47.1 87 Civ. F. 9.' 1759. jan. 10. — CÜ. (505.) 1762. ápr. 3. fol. 468/v. 88 ld. erről bővebben: Kállay István i. m. 1070. 1. 89 CU. (521.) Subd. 2. 157/1774. jún. fol. 1. — Szfhv, Tanácsülési jegyzőkönyv 1726. máj. 5. 90 Nagy István: A választó polgárság testülete Budán a 18. században. Tanulmányok Budapest múltjából XIII. k. 1959.156.1. — Civ. F. 1. 1754. márc. 23. 91 CU. (518.) Subd. 4. 152/1774. febr. fol. 65. s köv. 92 Győr közigazgatása a sz. kir. városi rangra emelkedés előtt, Győri Szemle 1940, 212. 1. 93 uo. 209.1. Flaxmayer i. m. 45.1. 94 CU. (521.) Subd. 2. 157/1774. jún. fol. 2. 95 uo. fol. 1/v. 96 CU. (534.) Subd. 3. 80/1778. nov. fol. 3.