Levéltári Közlemények, 42. (1971)

Levéltári Közlemények, 42. (1971) 1. - Kállay István: A városi igazgatás reformja az osztrák örökös tartományokban és Magyarországon Mária Terézia korában / 115–135. o.

A városi igazgatás reformja Mária Terézia korában 121 nem elég szorgalmasan dolgozott, ura idő előtt elbocsáthatta, az esetleg okozott kárt béréből levonhatta. A rendelkezés tartalmazza a szolgák kilépésekor adható jó, közepes és rossz bizonyítvány szövegét is. Az árvaügy terén a központi hatalom elsősorban az árvavagyon védelmére, rendeltetésszerű felhasználására törekedett. A városi gyakorlat az volt, hogy az árvák ingó és ingatlan vagyonát a tanácsok pénzzé tették és a tőkék kamataiból fedezték ellátásukat. A korszakunkat megelőző időben sok visszaélés történt ezzel kapcsolatban, ezért Mária Terézia szükségesnek látta az árvaügy hathatósabb felügyeletét. Ezt szolgálták a városokban létrehozott árvaügyi bizottságok

33 és az a táblázat, melyet a városoknak évente kellett felterjeszteni ök. A táblázat az árva nevét, a szülők halálának évét, a gyám állításának körülményeit, az árvavagyon leltározásának időpontját, az eladásából származó összegeket, az árva teljes tőkéjét és jövedelmét,, a kamathátralékokat, adósságot, valamint az árvák tanulmányi körülményeit tartalmazta.

34 A felvilágosult abszolutizmus nagy figyelmet fordított az addig figyelmen kívül hagyott városi iskolaügyre. Mária Terézia már 1741-ben elrendelte, hogy azok a szegény gyerekek, akik az iskolát akarják látogatni, ingyen kapjanak anyakönyvi kivonatot. Az iskolamestereket a városi pénztárból fizették.

35

1770-ben az osztrák örökös tartományok városaiban bevezették az elemi iskolát (Normalschule), melyben á tanulók már osztályok szerint voltak csoportosítva. Az iskolák felállításának teljes anyagi terhét a városi pénztárakra hárították.

36 Az államtanács foglalkozott ugyan az államosítás kérdésével, de a nagy terhek miatt elutasította azt.

37 József 1765 után készült emlékirata szerint az oktatás eredményei nem kielégítőek, ezért az iskolákat a kisebb városokba kell telepíteni. Nem helyeselte^ hogy a tanárok túl sok fizetést kapjanak: ha rosszabbul vannak fizetve — mondja József — magánórákat adnak, ahol a tanulók sokat tanulhatnak.

38 Mária Terézia törekvése a jogszolgáltatás terén az osztrák jog kodifikációja, a jogszolgáltatás és igazgatás kettéválasztása, a fellebbezési menet rendezése, célszerű váltóbíráskodás megvalósítása, a telekkönyvezés megjavítása volt.

39 Mindezek a törekvések jelentkeztek a büntető és polgári ügyekben elsőfokú fórumként szereplő városi bíróságok munkájában is. A városi bíróság a polgármesterből, ügyészből, tanácsosokból, titkárokból állott. A városi bíráskodás 1753 után egyre inkább háttérbe szorult a párhuzamosan működő császári városi bíróságokkal szemben.

40 Ezenkívül egyes városokban — pl. Ennsben — a városi bíróság büntető hatáskörét felfüggesztették vagy hatáskörüket a kisebb ügyekre korlátozták, ítéleteiket a tartományi kormány hagyta jóvá. Kísérlet történt a városonként igen különböző bíró33 /. Mayer i. m. IV. k. 6. és 109.1. 34 Hofkammerarchiv Wien, Camerale Ungarn Fasciculus 26 (továbbiakban: CU). Rote Nr. 515. (A továbbiakban zárójelben az ún. Rote Nr-t adom meg.) Subd. 1. fol. 5—8. 35 F. X. Pritz i. m. 345.1. — /. Mayer i. m. IV. k. 125. s köv. 1. 36 /. Beidtel i. m. 59.1. — J. Mayer i. m. IV. k. 125. s köv. 1. 87 A. Strakosch: Geschichte des österreichischen Unterrichtswesens, Wien 1905. 83. és köv. I. 38 A. Ameth i. m. I. k. 192.1. 39 A. von Domin-Petruschevecz: Neuere österreichische Rechtsgeschichte, Wien 1869, 33.1.— A. Planitz: Deutsche Rechtsgeschichte, Graz 1950, 226. 1. 40 A. von Domin-Petruschevecz i. m. 5—6. 1. — R. Bartsch: Wiener Gerichte in Vormárz> Wien—Leipzig 1912.13—15.1. — O. Stolz: Grundriss der österreichischen Verfassungs- und Verwaltungsgeschichte, Innsbruck — Wien 1951. 203.1.