Levéltári Közlemények, 42. (1971)

Levéltári Közlemények, 42. (1971) 1. - Kállay István: A városi igazgatás reformja az osztrák örökös tartományokban és Magyarországon Mária Terézia korában / 115–135. o.

A VÁROSI IGAZGATÁS REFORMJA AZ OSZTRÁK ÖRÖKÖS TARTOMÁNYOKBAN ÉS MAGYARORSZÁGON MÁRIA TERÉZIA KORÁBAN A városi funkciók közül viszonylag a legnagyobb állandóságot az igazgatási mutatja, mely egyrészt a városi önkormányzatot, másrészt a városnak az államigazgatásból vállalt szerepét jelenti. Jelen tanulmány e funkció változását vizsgálja a Habsburg-birodalom osztrák és magyar városaiban. Arra keres választ, hogy a felvilágosult abszolutizmus reformjai hogyan érvényesültek a birodalom két részében. Közelebbről arra: hatással voltak-e az osztrák örökös tartományok nagy igazgatási reformjai a magyarországi szabad királyi városok igazgatására? I. Az osztrák örökös tartományok városi igazgatásának reformját nem az egységes törvényhozás, hanem az egyedi intézkedések és a helyi biztosok tevékenysége jellemezte. Az új igazgatási- és adóügyi intézkedésekben azonban kétségtelenül fellelhetők a városi reform elemei. Ezeket a reformokat egyrészt a felvilágosult abszolutizmus központosító törekvései, pénzügyi meggondolásai, másrészt külpolitikai szemi pontok sugallták. Az 1749. évi igazgatási reformot, mely Wilhelm Haugwitz gróf nevéhez fűződik, nem azért követték az 1760—61-es évek nagy változásai, mivel a korábbi intézkedések nem váltak be. Sokkal inkább a hétéves háború igazgatási és pénzügyi szükségletei adták meg hozzá az impulzust. A reformot a városi igazgatás területén számos javaslat előzte meg. 1743-ból származik Franz Anton von Spann választási biztosnak a városi igazgatás megjavítását célzó előterjesztése. A javaslat igen jellemzően mutatja az osztrák örökös tartományok városai igazgatásának gyengeségeit. Spann a tanács szerepének növelését tartotta fontosnak. Szerinte az elöljárók nem dönthetnek egyedül, illetve kötelesek a tanács határozatait és rendeleteit végrehajtani. Hetenként kell tanácsülést tartani, melyen minden tanácsosnak meg kell jelennie. Szükséges, hogy időnként az egész polgárság összejöjjön, ez azonban csak a tanács tudtával történhet. A javaslat ezenkívül a jogszolgáltatást és rendészetet érintő pontokat tartalmaz.

1 1746-ban Anton von Gaisruck gróf udvari kamarai tanácsos elnökletével udvari bizottság vizsgálta meg az ausztriai városok helyzetét.

2 A vizsgálat eredményeképp születtek meg néhány város: Krems, Korneuburg, Wiener Neustadt, Sankt Pölten vonatkozásában az ún. Gaisruck-féle utasítások, javaslatok.

3 Ezek lényege az igaz1 O. Brunner: Die Rechtsquellen der Stadte Krems und Stein. Graz-Köln 1953. 269—270. 1. 2 R. Till: Geschichte der Wiener Stadtverwaltung, uo. 1955.287.1. 3 /. Mayer: Geschichte von Wiener Neustadt, uo. 1928. IV. k. 7.1. — O. Brunner i. m. 273. és köv. 1. — A. Starzer: Geschichte der landesfürstlichen Stadt Korneuburg, uo. 1899.254—258.

1. — 8*1-