Levéltári Közlemények, 41. (1970)

Levéltári Közlemények, 41. (1970) 2. - KRÓNIKA - Balázs Péter: A Magyar Országos Levéltár és a tanácsi levéltárak 1969-ben / 365–385. o.

Krónika *" 369 és személyi iratokkal, továbbá 1352 Mohács előtti oklevéllel (köztük a Budai Káptalan és a Székesfehérvári Keresztes Konvent okleveleivel) gyarapodott. A Mohács előtti gyűjtemény jelenleg 107 267 oklevelet tartalmaz. Klapka György 1,77 folyóméter terjedelmű —eddig Franciaországban családi tulajdonban levő — irataínak ajándékozás útján történő megszerzése országos visszhangot és érdeklődést keltett. A IV. osztály közel 100 folyóméter jelentős forrásértékű, kapitalista-kori gazdasági iratanyagot (az MNB-től, a Pénzintézeti Központtól, a Csepeli Vas- és Fémművektől stb.) szállított be. A Népi Demokratikus Osztály által begyűjtött 576 folyóméter anyag között a Mezőgazdasági és Élelmiszeripari, a Művelődésügyi és a Kohó- és Gépipari Minisztériumtól átvett iratok terjedelme Londonként meghaladta, illetve elérte a 100 folyómétert. A Fővárosi Levéltár többek között a Büntetőtörvényszék (1943), a megszűnt Fővárosi Zeneiskolai Központ (1952 — 62), az V/a. kerületi Adófelügyelőség (1946 — 52), az Erőmű Beruházási Vállalat (1950 — 62), a Bányagyutacsgyár (1950 — 59) és a Beloiannisz gyár (1949 — 50) iratainak átvételéről gondoskodott. Pécsett a gyűjtőterületi munkát a termelőszövetkezeti irattárakra koncentrálták: 68 termelőszövetkezet irattári helyzetéről vettek fel jegyzőkönyvet. Figyelemre méltó eredmény, hogy a levéltár e munkáját nagy érdeklődéssel kísérte és támogatta a megyében működő két Termelőszövetkezeti Szövetség is. A Békés megyei Levéltár átvette a megyei Tanács VB Mezőgazdasági Osztályának 1950 — 57 közötti iratait, amely a termelőszövetkezeti mozgalomra — ezek anyaga jelentősen meghiányosulván — alapvető forrásanyagot jelent. Iratmentés céljából halaszthatatlannná vált Orosháza város és Békés község 1950 előtti anyagának átvétele. A Csongrád megyei 1. sz. Levéltár megyei és járási tanácsoktól, mezőgazdasági termelőszövetkezetektől, az ÁFTH-tól, a makói gépállomástól vett át iratokat, és begyűjtötte a harmincas években Makón kiemelkedő szelepet játszó ellenzéki politikusnak, Bíró Sándornak irathagyatékát. Székesfehérvárott a tanácsi provenienciájú anyag mellett a vegykísérleti állomás (1948 — 59), a beruházási vállalat (1958 — 64), valamint az ÁFTH (1947 — 67) iratai kerültek levéltári őrizetbe. A Győr-Sopron megyei 1. sz. Levéltár a tanácsok mellett ugyancsak az ÁFTH, a 2. sz. Levéltár a GYESEV, a postaigazgatóság, bankok, továbbá a Testvériség Dalárda iratainak átvételéről gondoskodott. Debrecenben a tanácsi fondok kompletizálása mellett a BIOGAL gyógyszergyár és a hajdúnánási Csiha-malom iratainak átvételére került sor. A Heves megyei Levéltár csak kisebb mennyiségű tanácsi irat átvételére szorítkozhatott. Ugyanakkor a Ferences Levéltár részére átadta a volt gyöngyösi rendtartomány iratanyagát. A Komárom megyei Levéltár megyei s járási és városi tanácsi iratok átvétele mellett a Szakszervezetek Megyei Tanácsától, a tatabányai és a dorogi bányatárspénztárból és a magyar—csehszlovák iratcsere keretében kapott iratokat. Salgótarjánban a levéltár tanácsi, iskolai és termelőszövetkezeti iratokat vett át, továbbá begyűjtötte Nagy Iván irathagyatékát, valamint a volt államépítészeti hivatal~(1947—50) és az állami kereskedelmi felügyelőség (1953 — 58) iratait. Szabolcs-Szatmár megyében a járási tanácsok 1950 — 60 közötti tanácsülési jegyzőkönyvei levéltári őrizetbe kerültek. A magyar—román iratcsere útján a levéltár anyaga 64 folyóméterrel (fehérgyarmati, mátészalkai és csengeri járási 1850 — 1914. évi főszolgabírói iratok) gyarapodott. A Tolna megyei Levéltár többek között begyűjtötte az állami gazdaságok megyei központjának és a megyei ügyészségnek (1937 — 47) iratait. A Veszprém megyi Levéltár a járási és városi tanácsi vb-ülésjegyzőkönyvek (1966 — 67) és egyéb tanácsi iratok mellett MNB-fiókok, bányavállalatok (Bakonyi Bauxit 1952 — 64 és Várpalotai Szénbányák 1950 — 61), ipari üzemek (Pápai Textilgyár 1950 — 65, Balatonfüredi Hajógyár 1949 — 64 stb.) és iskolai iratok átvételéről gondoskodott. A Zala megyei Levéltár a községi tanácsok egyesítése kapcsán megszűnt 53 községi tanács iratainak átvételére kényszerült. Az iratanyag mennyisége az év végére az általános levéltárakban 146 605 folyóméterre növekedett. A levéltárak gyűjtőterületi ellenőrző munkájának, iratbegyűjtésének és iratanyaga mennyiségének adatait összefoglalóan a III. tábla szemlélteti. A Levéltári Igazgatóság által kiadott irányelvek — mind a levéltári, mind a tanácsi igazgatás

1 munka érdekében — kiemelték annak fontosságát, hogy a levéltárak a tanácsi dolgozók szakmai továbbképzésébe bekapcsolódva az iratkezelés és irattári munka kérdéseivel foglalkozzanak. E téren bizonyos fokú fellendülés valóban tapasztalható. Az Országos Levéltár Népi Demokratikus Osztálya két párhuzamos irattárosképző tanfolyamot szervezett. A 68 jelentkező közül 64 személy a kurzust eredményesen elvégezte. Megrendezte az osztály az 1968-ban irattáros tanfolyamot végzett hallgatók találkozóját is, amelyen 26 fő vett részt. Az országos sportszövetségek és a megyei testnevelési sportbizottságok iratkezelői Dunavarsányban bentlakásos« iratkezelő tanfolyamon vettek részt. A Fővárosi Levéltár a tanácsi szakigazgatási szervek iratkezelői részére két tanfolyamot rendezett, összesen 48 résztvevővel. A Hajdú-Bihar megyei Levéltár az államigazgatási szervek irattárosai részére a megyében 2 helyen tartott 1—1 napos irattárosi továbbképzést. A Komárom megyei Levéltár igazgatója a tatai járási tanács VB előtt ismertette a járás közigazgatási szervei irattárainak helyzetét, s a taná>csi vb-titkárok előtt az iratkezelés és irattározás problémáiról tartott előadást. A Tolna megyei Le-