Levéltári Közlemények, 41. (1970)

Levéltári Közlemények, 41. (1970) 1. - Rácz Béla: A Belügyminisztérium újjászervezése, 1944. december–1948. július / 89–131. o.

98 Rácz Béla Az ideiglenes munkába állított 53, a fogalmazói karhoz tartozó személy több mint 2/3-a a horthysta belügyminisztérium alkalmazottai közül került ki. Az újak és a régiek aránya az osztályvezetők viszonylatában is megegyezik az előbbi aránnyal. A 10 osztályvezetőből csak 3 volt új. Az újak álltak azonban a legfontosabb osztályok: a törvényelőkészítő, a közrendészeti és a közbiztonsági osztály élén. A három új osztályvezetőből kettő NPP, egy MKP tag volt. A 10 osztályvezetőből összesen 2 tag volt az NPP, egy az MKP,ésegyazFKGP tagja; hatan pártonkívüliekmaradtak. Az ügyosztályok mellé segédhivatalokat szerveztek. A segédhivatalok élén a segédhivatali igazgató állt, ő irányította a hivatalok munkáját. A segédhivatali igazgató ekkor még közvetlenül a miniszternek volt alárendelve. A minisztérium adminisztrációjához tartozott az 1897. évi XX. te. 85. § alapján a miniszter mellé szervezett számvevőség, melynek élén a számvevőségi igazgató állt, aki közvetlenül a miniszternek volt alárendelve. A számvevőségi osztályok az egyes ügyosztályok mellett működtek. A számvevőségi osztályok az ügyosztályokkal mellérendelt viszonyban álltak. A minisztérium osztályainak felülvizsgálata a miniszter és az államtitkárok között ekkor a következőképpen oszlott meg. A miniszter felülvizsgálata alá tartozott az elnöki, az L, a VII. osztály. — Kiss Roland (SZDP) adminisztratív államtitkár felülvizsgálata alá tartozott a II., III. és a IX. osztály. — Zöld Sándor (MKP) politikai államtitkár alá tartozott a VI. osztály. — Kovács Béla (FKGP) politikai államtitkár alá tartozott a IV., V. és VIII. osztály. Erdei belügyminiszter a minisztérium ügymenete zavartalanságának biztosítása érdekében április 28-án rendeleti úton szabályozta a minisztérium munkarendjét. Folyó ügyekben a miniszter az államtitkárokat és szükség esetén az államtitkárok alá tartozó osztályok vezetőit hétfőn, szerdán és pénteken de. 9 és 10 óra között fogadta. A saját felülvizsgálata alá tartozó osztályok vezetőit, továbbá a számvevőség igazgatóját és a segédhivatali főigazgatót kedden, csütörtökön és szombaton de. 9 és 10 óra között fogadta. Az államtitkárok a felülvizsgálatuk alá tartozó osztályok vezetőit szintén a páros napokon fogadták de. 9 és 10 között. Soronkívüli ügyekben a miniszter és államtitkáraik naponta 10 és 1/2 11 között fogadták az alájuk tartozó vezetőket. A miniszter a magánfelek fogadási idejét hétfő, szerda és péntek déli 12 órától 2 óráig terjedő időben állapította meg.

26 Erdei lépéseket tett a minisztérium egész munkafegyelmének megszilárdítására is. Az előbb hivatkozott rendeletében az osztályvezetők kötelességévé tette a tisztviselők és alkalmazottak hivatalos órák alatti tevékenységének ellenőrzését. A miniszter rendeletében hangsúlyozta: „A tisztviselőknek és alkalmazottaknak a hivatalos órák alatt mind egymás, mind magánfelek részére csakis hivatalos ügyben szabad rendelkezésre állni, és ennek során minden, az üggyel össze nem függő kérdés megbeszélését — mint felesleges időveszteséget — kerülni kell."

27 A munkafegyelem megszilárdítása érdekében tett intézkedéssel egyidejűleg a demokratikus rendszernek megfelelő munkatársi és hivatali érintkezés kialakítására is utasította a minisztérium személyi állományát. „Különös kötelességévé teszem valamennyi tisztviselőnek és alkalmazottnak, hogy egymással és magánfelekkel szemben a legmesszebbmenő türelmet és előzékenységet tanúsítsanak"

28 — olvasható a miniszteri rendeletben. Az előbb ismertetett szervezeti és személyi beosztást azonban még az adott időszakra sem szabad mereven értelmezni; — nemcsak a személyi állomány változott, hanem az egyes osztályok szervezeti felépítése is. 7. Az igazolások előrehaladása és az ügyforgalom növekedése sürgetővé tette a minisztérium szervezeti és személyi beosztásának újabb rendezését. Erre 1945. június 4-én került sor. A minisztérium osztályainak száma változatlan maradt. Néhány osztályt azonban a megnövekedett ügyforgalom miatt alosztályokra tagoltak. Az elnöki osztályon három alosztályt állítottak fel, az a. (általános), a b. (gazdasági) és a c. (fordítói) alosztályt. Az /. (törvényelőkészítő) osztályon belül területszervezési csoportot szerveztek, melynek vezetését a pártonkívüli Némethy (Benisch) Artúrra bízták. E csoport felállítása az ország területváltozásával függött össze. Az V. (városi) osztályt két alosztályra bontották fel: a. (közigazgatási) és b. (háztartási) alosztályokra. A IX. (gyámügyi és alapítványi) osztályon is két alosztályt szerveztek: az a. (gyámügyi) és b. (alapítványügyi) alosztályokat. 26 Uo. 3509/1945. BM ein. 27 Uo. 28 Uo.