Levéltári Közlemények, 41. (1970)

Levéltári Közlemények, 41. (1970) 1. - Rácz Béla: A Belügyminisztérium újjászervezése, 1944. december–1948. július / 89–131. o.

94 Rácz Béla őrség még nem alakult meg, ezért a debreceni részleg a BM politikai nyomozó osztályaként kezdte meg a működését. Pest felszabadulása után Erdei megbízottja: Zöld Sándor államtitkár, Zilahi László (MKP), Andreánszky István és Szentiványi József tanulmányozták Pest közrendészeti és közigazgatási helyzetét, és néhány szakembert Debrecenbe rendeltek, mint pl. Berczelly Rudolfot (FKGP) és Dömötör Jánost. Február végén a belügyminiszter a Budapesti Rendőrfőkapitányságtól a minisztériumba rendelte Bényi Tibort (pk), Nagy Imrét (FKGP) és Bérezi Gyulát.

11 Erdei a régi igazolt szakembereken kívül, elérhető barátai, ismerősei közül is több személyt bevont a Belügyminisztérium munkájába, mint pl. dr. Bibó István egyetemi magántanárt (NPP), dr. Szebenyi Endrét (MKP), volt egyetemi társát. 1945 januárban és februárban az említetteken kívül még többen is részt vettek a BM munkájában. 4. A szerveződő minisztériumban 1945 márciusban 3 osztály alakult ki: az A (elnökinek megfelelő) egység, a B, a közigazgatási és közjogi ügyek osztálya s a C, a közrendészeti osztály. A minisztérium szervezetét meghatározó első írásos utasítás, amely eddig előkerült, 1945. március 12-én kelt. Erdei az 5525/1945. sz. rendeletével a B osztály vezetését Bibó Istvánra, a C osztályét pedig Szebenyi Endrére bízta. Az osztályok belső munkabeosztásának megállapítását az osztályvezetőkre ruházta, a saját és a felülvizsgálatot gyakorló államtitkárok előzetes hozzájárulása alapján.

12 Szebenyi Endrének a közrendészeti osztály vezetőjévé történt kinevezéséről Erdei az idézett visszaemlékezésében így ír: „Én őt kiváló jogásznak ismertem meg, akinek viszont ambíciója volt a rendőrség.

13 Szebenyi már Pest felszabadulásától kezdve a főkapitányság politikai rendészeti osztályán fogalmazói minőségben dolgozott, tehát mint rendőr került be a BM állományába."

14 A C osztályon belül ekkorra 3 csoport alakult ki. Az első a karhatalmi — rendőrségi ügyek csoportja, melyet Ékes István vezetett. A második az igazgatásrendészeti ügyek csoport; vezetője Szentiványi József volt. E csoporthoz tartoztak az internálási ügyek, melyeket ekkor már Zilahi László intézett. A harmadik az egyesületi ügyek csoportja, melynek valószínű Simon Jenő volt a vezetője.

15 A három — A—B—C — osztálynak egy segédhivatala volt, melyet Kaboly György vezetett. A segédhivatalnál dolgozott Rotschek Jenőné sz. Kapusi Róza, Lakatos Éva, Ballá Gézáné sz. Kiss Juliánná és Márton József. A minisztérium mellett gazdasági hivatalt is szerveztek, melynek a vezetője Tötössy László volt. Ez a részleg végezte a minisztérium anyagbeszerzését és az Andrássy út 60-ban működő BM politikai nyomozó osztály élelmezését is. 1945. március 29-én nevezték ki az SZDP vezetés jogos kívánságára Kiss Rolandot a BM adminisztratív államtitkárává. Kiss Roland a közigazgatás területén nagy érdemeket szerzett. 1918 novemberében Szabolcs vármegye főispánja és kormánybiztosa volt, a Tanácsköztársaság alatt pedig a megyei direktórium elnöke lett, me11 Belügyminisztérium központi irattára: (továbbiakban BM közp. ir.) Budapesti Főkapitány 1945. 10. sz. napiparancsa. 12 Új Magyar Központi Levéltár (továbbiakban: UMKL) M 40. sz. n. 13 Erdei Ferenc visszaérni. u UMKL M 32 — VIII/3 — Szebenyit a BNB a Budapesti Népügyészség vezetőjévé választotta. Igen nagy érdemei voltak a demokratikus államrendőrség kiépítésében. Koholt vádak alapján 1948-ban kivégezték. 15 Szentiványi József visszaérni., — saját gyűjtés.