Levéltári Közlemények, 41. (1970)

Levéltári Közlemények, 41. (1970) 1. - Rácz Béla: A Belügyminisztérium újjászervezése, 1944. december–1948. július / 89–131. o.

A Belügyminisztérium újjászervezése 91 „Ott kezdem, hogy természetesen eszem ágába nem jutott soha, hogy én belügyminiszter legyek, ez szakterületileg is távol állt tőlem. Én ugyan jogi egyetemet végeztem, akkor a közgazdaságtant is tanították ott, és nekem közgazda, szociológusi ambícióim voltak, és akkor már az én falukutató tevékenységem is teljesen ebben a körben mozgott. Egy szálam mégis volt, amely a Belügyminisztériumhoz kötött, a közigazgatás; akkor ugyanis a közigazgatás a Belügyminisztériumhoz tartozott. Azt ambícióval vettem, és úgy éreztem, hogy ez olyan terület, ahol éppen olyan körülmények között tudok valamit csinálni. Ezt aztán később is folytattam, amikor már megváltam a BM-től; a Parasztpárt részéről különféle funkcióimban mindenféle közigazgatási probléma vitatásában részt vettem és számos javaslatot kidolgoztam... Ugyanakkor a politikai helyzet olyan volt, hogy az Ideiglenes Nemzetgyűlés és a Kormány előkészítői, a Moszkvából hazatért elvtársak nagyon nyomatékosan értésemre adták, hogy kritikus pozícióról van szó, és nagyon nehéz helyzetbe hoznám — mint mondták — a Szövetséges Ellenőrző Bizottságot is, amely tudvalevőleg Vorosilov marsall elnökletével már ott székelt Debrecenben, ha nem vállalnám. Tudniillik nehéz mást találni — mondották. Hogy kisgazda legyen, ahhoz a kommunisták nem járulnak hozzá. Hogy azt is mondták-e, hogy szociáldemokrata legyen esetleg, arra már nem emlékszem. Viszont a kisgazdák és tábornokok ahhoz nem járultak volna hozzá, hogy kommunista legyen. Hát, miután itt a hatalom elemi szerveinek a kiépítéséről van szó, tehát a megegyezés csak egy ilyen parasztpárti falukutató lehetett. Hát, így kerültem én bele. Ezt egy este már Debrecenben mondták el nekem, Gerő és mások. Én persze nem aludtam azon az éjszakán, és gondolkodtam azon, hogy hogy jövök én hozzá. A rendőrség kérdésével azelőtt én soha nem foglalkoztam, minthogy a Horthy-rendőrséggel voltak konfliktusaim. Végül is, az akkori országépítés hangulata, az a nagy vállalkozó-kedv, hát az magával ragadott engem is, és — ha nem is lelkesedéssel, de nagyon komoly elszántsággal — nekiláttam és lassan bele is lelkesedtem."

3 2. Az Ideiglenes Nemzeti Kormány az MNFF javaslata alapján úgy döntött, hogy az állami adminisztráció szervezetét a régi szervezeti keretek és formák megtartásával szervezi újjá. A kormány ezzel a döntésével is jelezni kívánta, hogy nem a Tanács-Magyarország, nem a proletárdiktatúra kormánya, melynek létrehozására pedig számos helyen történtek kísérletek. A minisztériumok újjászervezése így tehát általában a régi szervezeti struktúra szerint történt. Legtöbb esetben a korábbi ügyköröket is megtartották, amennyiben ezek az új államhatalom jellegével, a kibontakozó forradalommal összhangban voltak. A tárcák közül éppen a BM-nél volt a leglényegesebb módosulás. Az Ideiglenes Nemzetgyűlés ui. az 1933-ban megszüntetett Népjóléti Minisztérium újbóli felállítását határozta el. Az ennek hatáskörébe utalt ügyeket 1934 és 1944 között a BM látta el. Az Ideiglenes Kormány a Népjóléti Minisztérium szervezetét és ügykörét 90/1945. ME. sz. rendeletével szabályozta. A rendelet értelmében a Népjóléti Minisztérium átveszi a Belügyminisztériumtól (az 1942. évi szervezési beosztás alapulvétele mellett) az I. (törvényelőkészítő) osztályból az I/b. (közjóléti törvényelőkészítő) alosztály, a Lakásügyi Miniszteri Biztosság, a IX. (szegény-ellátási és általános segélyezési) osztály, a XI. (társadalombiztosítási) osztály, XII. (alapítványi) osztály — kivéve az Önkormányzati Testületek Kárpótlási Vagyonának kezelését—, a XIII. (általános egészségügyi) osztály, úgymint a XIII/a. (egészségügyi-rendészeti és gyógyszerészeti) alosztály és a XIII/b. (általános egészségügyi és fürdőügyi) alosztály, a XIV. (egészségügyi igazgatási) osztály, a XV. (egészségvédelmi és járványügyi) osztály, a XVI. (betegellátási) osztály, a XVII. (gyermekvédelmi) osztály és az Országos Szociális Felügyelőség ügykörét a felsorolt osztályok mellé rendelt miniszteri számvevőséggel együtt.

4 3 Erdei Ferenc visszaemlékezése — felvette dr. Sinka Lajos alezr. a Bűnügyi Múzeum igazgatója 1969. május 20-án (a Bűnügyi Múzeumban). * Magyar Közlöny (továbbiakban: MK) 1945. 4. sz. (február 10.)