Levéltári Közlemények, 41. (1970)
Levéltári Közlemények, 41. (1970) 1. - Ember Győző: Az Országos Levéltár huszonöt éve, 1945–1969 / 3–46. o.
AZ ORSZÁGOS LEVÉLTÁR HUSZONÖT ÉVE (1945—1969) Felszabadulásának 25. évfordulóját ünnepli idén országunk és népünk. 1945 új korszak kezdetét jelenti nemcsak Magyarország, hanem több más európai ország történetében is. A Szovjetunió által a fasiszta német elnyomás alól felszabadított európai országokban a nép megdöntötte a régi rendszerek uralkodó osztályainak hatalmát, és új gazdasági és társadalmi rend alapjait rakva le, megindult a szocialista fejlődés felé vezető úton. Ezen az úton járunk ma is, amikor 25 év távlatából visszatekintünk az út eddig megtett szakaszaira, számot vetünk sikereinkkel és kudarcainkkal, levonjuk tanulságaikat, hogy okuljunk és erőt merítsünk belőlük. Ez a célja az én beszámolómnak is, amely az Országos Levéltár 1945 óta eltelt 25 esztendejére tekint vissza. Tanulságokban gazdag, sikerekben és kudarcokban egyaránt bővelkedő volt ez a negyed század. Könnyíti, de egyben nehezíti is a számvetést, hogy nem a kívülálló elfogulatlanabbul néző és tárgyilagosabban látó szemével tekintek vissza e 25 év eseményeire, amelyeknek nemcsak részese, hanem alakítója is voltam. Igyekszem a valóságnak megfelelő, hű képet rajzolni, de önmagamból kilépni nem tudok, nem is akarok. Igyekezetemnek elbírálását a jövő ítéletére bízom. A felszabadulás a magyar levéltárügy alakulásában, az Országos Levéltár történetében is alapvető változást hozott. A változásnak első, de még nem mélyreható következményei mindjárt kezdetben, már 1945-ben megmutatkoztak, a döntő fordulat azonban — miként országunk és népünk egész életében — a magyar levéltárügyben, az Országos Levéltár fejlődésében is néhány évvel későbben következett be. A magyar levéltárügyben 1950-et tekinthetjük a fordulat évének, az Országos Levéltárban valamivel korábban, már 1949-ben fordulatot jelentő változás történt. Levéltárunk felszabadulás utáni történetének első szakasza 1949-ben zárult, s még ebben az évben megkezdődött a második szakasz. Az első szakaszra még az előző, a polgári korszak levéltárszemléletének a továbbélése volt a jellemző, a második szakaszban megkezdődött ennek a szemléletnek a felszámolása, s a megváltozott gazdasági és társadalmi viszonyoknak megfelelő új, szocialista jellegű levéltárszemléletnek a kialakulása és érvényesülése a levéltári munkában. Ez az átalakulás nem máról holnapra történt, lassú folyamat volt, amelyet lezártnak még ma sem mondhatunk, amely még napjainkban is tart. A polgári levéltárszemiélet felszámolása szívós harcot igényelt, s igényel még a jelenben és a jövőben is. A szocialista levéltárszemléletnek még csak az alapjait raktuk le, teljes érvényesüléséért még tovább kell folytatnunk a harcot.