Levéltári Közlemények, 41. (1970)

Levéltári Közlemények, 41. (1970) 2. - FOLYÓIRATSZEMLE - Archivni Časopis, R. 17–18. (1967–1968) / 353–356. o.

Folyóiratszemle 353 víziósrészleg részére információs és dokumentációs szolgálat; a hanglevéltárat ki kell bővíteni egy kotta- és egy hangszercsoporttal; az írásos anyag részére közigazgatási levéltárat kell berendezni. H.KOFÄ megismertet a levéltár jelenlegi struktúrájával (film-, hang- és szerkesztőségi levéltárak) és a feladatokkal. — A filmezés köréből írt cikket WOLFGANG BLOSS. Részletekbe menően, technikai oldaláról nézve tájékoztat a biztonsági filmezés terén elért eddigi eredményekről. — Szintén levéltártechnikai vonatkozású az az ismertetés, melyben GERHARD SCHMID a levéltárakban használatos különféle formájú, nagyságú és anyagú dobozokról, valamint más irattartókról értekezik, megállapítva a velük szemben támasztott kívánalmakat. — Heft 4.: Az 1918. évi novemberi németországi forradalom jubileumát HEINZ HUTZ belügyminiszter helyettes köszönti a folyóirat hasábjain. — A forradalom történetének a Potsdami Német Központi Levéltárban fellelhető forrásanyagáról HANSSTEPHAN BRATHER és GERHART ENDERS ad tájékoztatást. Ilyen források elsősorban a birodalmi kormány és a porosz kormány fOndjaiban találhatók, főleg a népi megbízottak tanácsának irataiban. Sajnálatos módon a berlini munkás- és katonatanácsok végrehajtó bizottságának iratai 1919-ben szinte teljesen megsemmisültek. — A lengyel levéltárügy 50 évéről LEON CHAJN, a lengyel állami levéltárak főigazgatója írt beszámolót a folyóirat részére. — MÉTA KOHNKE cikke arról'a nyugatnémet magatartásról szól, mely a kizárólagos képviselet igényével lép fel a német levéltárügyet illetően. Közeledés és együttműködés csak akkor remélhető, ha a nyugatnémetek az egyenlőség elvi alapjára helyezik a kapcsolatok kiépítését, — ha nem igénylik az NDK-tól állami levéltári fondok kiadását és nem diffamálják az NDK levéltárügyét. A végső rendezés előfeltétele a normális politikai kapcsolat megteremtése a két német állam között. — A levéltári tájékoztató tevékenység problémáival GERLINDE GR AHN és HELMUT LÖTZKE foglalkozik. Megismertetnek az eddig végzett feladatokkal, az információadás formáival és módszereivel. — ULRICH HESS külön a kapitalista és külön a szocialista korban teszi vizsgálat tárgyává, hogy milyen források állnak az ipari üzemek történetére vonatkozóan a levéltáros rendelkezésére. Sorra veszi a hatóságok, az állami hivatalok és szakhivatalok fondjait is. — Heft 5.: A tájékoztató adatok átadásának mindjobban fontossá váló problémái ezúttal BOTHO BRACHMANNT késztették írásra. Nagy gonddal felépített cikkében az információközlés történeti múltjára tekint vissza a szóbeli üzenettől az integrált adatfeldolgozó szisztémáig, majd az adatközlés értékelésének jelenlegi állásáról és a várható fejlődésről kapunk tájékoztatást. — LIESELOTT ENDERS az állami levéltárakba áramló nagytömegű iratok értékelésének és selejtezésének kérdését tárgyalja tudományos alapossággal. — Hasonlóképpen az iratok értékelésének kérdésével foglalkozik DIETRICH PIETSCHMANN, a Magdeburgi Állami Levéltárban őrzött 1815—1945. évek igazságszolgáltatási iratait véve vizsgálat alá, — és HEINZ WELSCH, aki a beruházási terviratok selejtezésének és levéltári megőrzésre való kiválogatásának eddig kevéssé tárgyalt témáját igekszik megvilágítani és gyakorlati útmutatást adni. — „A közigazgatási levéltárba kerülő iratok feltárásának problémái" címmel ROLF THOMMES ismerteti az említett levéltártípusban folyó munkákat, melyek racionalizálására tesz konkrét javaslatot. — Levéltártechnikai tárgyú HANS HERZ cikke, mely a kompakt iratállványok alkalmazásának lehetőségéről és előnyeiről szól. — Heft 6.: A Német Történész Társulat 1968 októberében tartott IV. kongresszusa eredményeiről J. HARTMANN adott rövid'tájékoztatást. — GÜNTER MÜLLER vitába száll I. RöSLÉRnek az Archivmitteilungenbe 1967-ben „A marxista levéltártudomány egyes kérdéseiről" írt tanulmányában tett bizonyos megállapításokkal, különösen a levéltártudomány osztályhoz kötöttségére vonatkozó fő kérdéseket illetően. Szerinte I. RÖSLER nem ismerte fel, hogy a polgári kor levéltárosa objektív elvi nézetei ellenére a levéltári gyakorlatban osztályfunkcióját világosan kifejezte. JOACHIM LEHMANN szintén I. Rösler említett tanulmányát veszi szemügyre a proveniencia és történelmi elv viszonyáról írt cikkében. — RUDOLF KNAACK a Potsdami Állami Levéltárban levő „Potsdami kormány" című fondot ismerteti. Elmondja a szerv történetét, funkcióját, iratanyaga sorsát és mélyreható analízisét adja a különféle kutatási lehetőségeknek. — FRIEDRICH KARL RAIF és HORST WITT cikke arról számol be, hogy Rostock várossá alakulásának 750. évfordulója alkalmával a Rostocki Városi Levéltár dolgozói milyen tevékenységet fejtettek ki a jubileummal kapcsolatban. — A folyóirat további részéből még megemlíthetjük KARL STEINMÜLLER levéltártörténeti témájú értekezését Zwickau város levéltára története kutatásának eredményeiről. A folyóirat füzetei ezenfelül tudósításokat, hazai és külföldi szakirodalmi ismertetést, valamint vegyes híreket közölnek. Endrényi Ferenc ARCHIVNI CASOPIS. Vydává Archivni Správa Ministerstva Vnitra v Nakladateístvi Orbis N. P., Praha. R. 17. (1967) C. L: G. CECHOVÁ a járási hivatalok elnöki iratainak katalóguskészítési munkálatai során felmerült problémákat tárgyalja: tájtörténeti szempontból igen jelentős szervek •ezek, mert tevékenységük az élet minden területét átfogta. — I. STARHA az adóigazgatás büntetőirataival foglalkozik, hangsúlyozva, hogy jóllehet korábban ezek 15 év után selejtezhetőkké váltak, mindenekelőtt a gazdasági üzemek története szempontjából jelentőségük van. A helyi viszonyok