Levéltári Közlemények, 41. (1970)
Levéltári Közlemények, 41. (1970) 2. - Fallenbüchl Zoltán: A Magyar Kamara tisztviselői a XVIII. században / 259–336. o.
292 Fallenbüchl Zoltán Leghosszabb ideig szolgált Marquet Ferenc. 1775-ben lett napidíjas a Kamara számvevőségén, 1779-ben járulnok, 1782-ben számjegyző, majd két év múlva számvevőségi írnok. 1787-ben a Magyar Kancelláriához került mint számtiszt, s mindvégig ott is maradt. Kancelláriai számvevőtanácsos lett 1806-ban, alszámvevőmester 1818-ban, számvevőmester 1823-ban. Marquet több mint ötven esztendeig szolgált. Megérte a napóleoni idők végét, Széchenyi feltűnését, az Akadémia megalapítását. V. Ferdinánd koronázásának évében a csendes bécsi Adlergasséban még élt egy öreg hivatalnokember, aki emlékezett Mária Terézia Magyar Kamarájára, úgy ahogy az a királynő uralkodásának utolsó éveiben fennállott és annak egykori tisztviselőire is. Aztán a csendes bécsi utcáról eltűnt az öreg hivatalnok s vele együtt emlékei is. Senki sem emlékezett már a Kamara régi napjaira, régmúlt lett ez is, mint minden a történelemben... A folyamatosság helyreállásáról a Kamaránál II. József korszaka után még egy vonatkozásban beszélhetünk. A régebbi kamarai tisztviselők fiai, unokaöccsei most is ennél a hivatalnál helyezkednek el. Stettner Gábor fia 1809-ben fogalmazó, 1817ben Frey von Schönstein Ferenc fia, József szolgál a fogalmazók közt, hasonló volt a helyzet más kamarai családoknál is. így a Szefranz, Rausch, Lelovics, Vitai, Jakubicska, Virtak, Mraffko, Lingl, Mann, Schranzenthaller, Goger stb. családnevek utóbb is szerepelnek a Kamara tisztviselőinek névsorában; az Urbanovics, Laudes, Schwester, Heckelmann nevek a Kamara alá tartozó külső hivatalokban, a Venturini és Haffenbeck név a Helytartótanácsnál, a Kroyherr pedig a Kancelláriánál fordulnak elő a XIX. század elején. II. József abszolutizmusa a Kamara hivatalnokaira sem maradt hatás nélkül. De egészen másként, mint ahogyan azt a császár szerette volna. A Helytartótanács magyarabb hivatalnoki karával éveken keresztül összeolvasztva, ennek nemesi és nemzeti öntuda nem maradt hatás nélkül a Kamara hivatalnokaira sem. Nyilván az sem maradt hatás nélkül, hogy a Helytartótanács hivatalnokai a hazai vidék gyökereiből táplálkozva, merészebben bírálták II. József németesítő törekvését. Az első, aki a Kamarában már II. József alatt szembeszáll a németesítéssel, Rabenhuber Ignác pénztártiszt. Az 1788-as évtől Rabenhuber alias Hollosy-nak írja nevét, s emellett a, kettős névforma mellett mindvégig meg is marad. Előmenetelét ez nem gátolta: névváltoztatása szinte egybessik pénztári ellenőrré való kinevezésével. Az 1790-es évek elején aztán sorra nyerik el a magyar nemességet a Kamara tisztviselői. II. József halála után szinte egyszerre lesznek magyar nemessé Frey von Schönstein, Orlandini, Tartier, Venturini, Schusterschitz, Mann, Heimbucher, Flack. 186 Lehet, hogy ez részben az udvar egyetértésével is találkozott: így kísérelték meg a rendek leszerelését, amellett az érdekeltek karriertörekvésének is kedvezni akartak. Az azonban már semmi esetre sem vezethető vissza az udvar intencióira, hogy e tisztviselők egy része túlmegy azon is, hogy a „közjogi nemzet" kétségtelen tagja kívánjon lenni, s még eredeti német nevét is magyarra fordítja. így lesz a Heimbucherből Bikkessy, a Flackból Ékesházy, a Mannból Mánffy. Az Orlandiniak pedig ezután magyarosan, y-nal írják a nevüket. Az is megfigyelhető, hogy a magyarosodó kamarai hivatalnokok előszeretettel törekszenek táblabíróságra, megyei állásokra, birtokszerzésre. A különböző, idegen eredetű, kamarai szolgálatban állott hivatalnokok egy 186 A nemességadományozások jelzetei: OL, M.Kanc.Ltr.,LibriRegiiTom. LV. f. 481. (Heinhucher); Tom. LV. f. 622. (Mann); Tom. LVI. f. 155. (Flack); Tom. LV. f. 288. (Orlandiny)
