Levéltári Közlemények, 41. (1970)

Levéltári Közlemények, 41. (1970) 2. - Fallenbüchl Zoltán: A Magyar Kamara tisztviselői a XVIII. században / 259–336. o.

A Magyar Kamara tisztviselői a XVIII. században 289 bírja,

169 több mint egy évtizeddel később már olyan is akad, aki a bécsi francia követ, Choiseul gróf mellett gyakornokoskodott „in politícis".

170 Hogy abban a városban, ahol a kiváló Hillebrant Ferenc, a nagy kamarai építész tervei szerint nőnek ki a földből sorra a paloták,

171 az irodalom sem maradhat el, az természetesnek tűnik.

172 1766-ban nevezik ki tanácsossá a Kamarához Schilson János bárót,

173 a bécsi Theresianum egykori növendékét,

174 aki nemcsak íróként, de zeneszerzőként is működött. Irodalmi működésére ezúttal nem lehet kitérni. Színműveiből

175 és nyomtatásban is megjelent, kéziratban is sokszorosított

176 beszédeiből világosan látható, hogy Jean-Jacques Rousseau követői közé tartozott. Die Wilden című darabja színháztörténetileg is jelentős, mert az új pozsonyi színház egyik első darabja volt, 1777 decemberében került műsorra. Zenés mű volt, de zenéjét nem maga Schilson szerezte — bár utóbb ő maga is foglalkozott zeneszerzéssel, dalokat, sőt egy szvitet is komponált. Schilson a Kamaránál 1784-ig maradt, 1787-ben pedig pesti kamarai adminisztrátor lett, s ott 1793-ig működött. 1782-ben a soproni városi tanács felülvizsgálatára kiküldött királyi biztosként mondott beszéde is mutatja, hogy a felvilágosodás követője volt. Pestre való áttelepülése után ennek a városnak rendezése és szépítése érdekében is tevékenykedett. Nemcsak költő, író, építész akadt a Kamara tisztviselőinek sorában. Stettner Gábor „páratlan virágfestész"

177 szerénysége tiltotta, hogy eldicsekedjen munkásságával, holott színtechnikája, ügyes ecsetkezelése, a legkisebb részletek finom ábrázolása egyaránt megérdemelte volna a nyilvánosságot. De a budai haditanácsos fia, aki 1767-ben kezdte el praktikáns járulnok minőségében hivatali pályáját,

178 nem vágyódott nyilvánosságra. Már 1769-ben címzetes fogalmazó lett,

179 1775 elején pedig titkár.

180 Ebben a minőségben tíz évet töltött, s ezután tanácsossá lépett elő az akkor a Kamarával egyesített Helytartótanácsnál. 1786-tól 1790-ig ő a budai harmincad-adminisztráció igazgatója, majd újra kamarai tanácsos. 1815-ben halt meg. Harmincéves korától negyven éven át gyűjtötte és rajzolta le a hazai flóra növényeit, virágait. Alighanem ő volt az első magyar virágfestő. Körülbelül 500 növényt festett meg természet' után, és számos rovart is. Érdeklődésének iránya jól beleillett a kor világképébe. A természet iránt való érdeklődés ez idő tájt általános, éppen ezért csak Stettner túlzott szerénységének tudható be, hogy munkáját haláláig titokban tartotta. Másik szenvedélye, a könyvek szeretete, nem maradt titokban. 169 OL, MKL, Litt. Cam. 1740 — 218 (Filó János kérvénye) 170 OL, MKL, Ben. Resol. Tom. 89. f. 51. (Filszky József kinevezése) 171 Tölgyesy Felicia: A pozsonyi barokk építészet. Bp., 1937. 172 Grassalkovics Antal maga is foglalkozott irodalommal: körülbelül az 1740-es évek végén összeállított társadalombölcseleti elmélkedéseit (Gyaraki G. Grassalkovits Antal Magyarországi Felséges Kamara Tanátsossának Beteges és Unalmas Gondolati...) az Országos Széchényi Könyvtár Kézirattára őrzi. (Duód. Hung. 3.) 173 OL, MKL, Ben. Resol. Tom. 96. f. 87 — 4 és 135 — 2. 174 Album der k. k. Theresianischen Akademie. Zgst. v. M, Gemmell—Flischbach u. C. Manussi—Montesole. Wien, 1913. 30. p. 175 Die Tugend im Bauernhaus. Ein Lustspiel. Pressburg 1775. és Die Wilden. Pressburg 1777. 176 Országos Széchényi Könyvtár Kézirattára, Fol. Hung. 166 ff. 76 — 77. és Fol. Hung. 164 ff. 361 — 370. 177 Nagy Iván: Magyarországi képzőművészek a legrégibb időktől 1850-ig. Századok 1874, 196 — 197. 1. 178 OL, MKL, Protoc. Cons. 1767. I. f. 568. (máj. 5.) 179 OL, MKL, Protoc: Cons. 1769. II. f. 104. 180 OL, MKL, Cancellaria et Gremialia... 1774 január, 459. sz.