Levéltári Közlemények, 41. (1970)

Levéltári Közlemények, 41. (1970) 2. - Györffy György: Szlavónia kialakulásának oklevélkritikai vizsgálata / 223–240. o.

226 Gyorffy György püspökséget 1090 körül megalapította, a Drávától délre eső terület püspöki jogait az új püspökség nyerte el,

12 ugyanakkor a király somogyi és zalai szolgálónépeket (officinarios de Semigiensi et Zalensi comitatu) rendelt a püspökség alá.

13 Az 1134-i hiteles cirographum, mely ezt a tényt közli, részletesen ismerteti a püspökség alapítását, de egy szót sem ejt arról, hogy az alapítás egy éppen akkor meghódított területen történt. Hogy itt mit kell Somogy és Zala vármegyén értenünk, az a XII. és XIII. századi oklevelekből világossá válik. László király a Száva—Dráva közén szolgálónépeket és birtokokat adományozott a zágrábi püspökségnek, egy olyan területen, ahol a XIII. század végéig a várnépek nagyrésze Somogy és Zala várakhoz tartozott.

14 Elegendő itt Dumbroa erdőt megemlíteni (ma Dubrava, Zágrábtól keletre), melyet László a püspökségnek adott, de 1163 előtt a szomszédságban lakó Somogy megyei várjobbágyok (iobagiones Sumugiensis castri) elfoglalták.

15 Somogy és Zala megye ugyanis, melynek központjai a Dráva balparti részén állottak, átnyúlt a Dráva jobb partjára is. így érthető, hogy a XIII. század elején, amikor a pannonhalmi apátság somogyi dézsmajogát valamennyi itt birtokos egyház megtámadta,

16 a pereskedés a zágrábi püspökséggel is kitört comitatus Simigiensis ultra fluvium Dravam tizedeiért. A per idejéig egyetlen hiteles forrás sem ismeri a történetét „Szlavónia" drávai határának, amelyet először állítólag Szent László lépett át. Hogyan keletkezett ez a történet? Szent László, akit a horvát királyok kihalása után nővére, Zvonimir özvegye hívott be Horvátországba, 1090 körül ezt írta a montecassinói apátnak: vicinis enim iam agere poteris, quia Sclavoniam iam fere totam acquisivi

17 A Képes Krónika interpolált részeiben, melyek a XII. század közepéig terjednek, az áll, hogy Magyarországot abban az időben támadták meg a kunok, amikor rex... Ladizlaus cum suis in Sclauonia fuerat.

18 Sclavonia azonban a XII. század végéig nem a Dráva és a Gozd nevű erdős hegység (Kapella) közötti területet jelentette, hanem a tengermelléki Horvátországot és az attól délkeletre fekvő tartományokat.

19 László 1091-i 12 Erről az intézkedésről nincsen egykorú feljegyzésünk, mivel a zágrábi püspökség alapítólevele nem maradt ránk, de mivel II. Paschalis 1102-es bullája a Drávától északra levő somogyi egyházakat már a veszprémi püspökségben adja meg (PRT I. 593), nem kétséges, hogy a rendezés a Drávától délre is megtörtént. Az alapítás évére ld. Hómon B., Turul 18 (1910) 100—113. 13 Officinarius nem klerikust jelent, hanem olyan szolgálónépeket, akik az egyházak officiná-i számára szolgáltak. Vö. Du Cange VI. 36; Tagányi K., Történeti Szemle 5 (1916) 567. 14 Pesty Fi: Az eltűnt régi vármegyék. Budapest 1880. II, 173—176; A magyarországi várispánságok története. Budapest 1882. 411 kk., 558 kk. 15 Tkalcic, J. K.: Monumenta historica episcopatus Zagrabiensis. Zagreb 1873. [röviden: Tkalcic]. I. 1—2; Smiciklas, T.: Codex diplomaticus regni Croatiae, Dalmatiae et Slavoniae. Zagrabiae 1904. [röviden: Smiciklas] II. 42—43, 96—97. 16 Vö. részletesen Erdélyi, PRT I. 144—185. 17 Fraknói V.: Szent László levele a montecassinói apáthoz. Budapest 1901. 4; Sisic, F.: Prirucnik izvora hrvatske historije. Zagreb 1914. 297 kk.

} 316; KSS [ld. 2. jegyzet] 198. 18 SRH 1.412; ugyanezt az eseményt a magyar krónikák későbbi szerkesztései így adták vissza:: Croaciam atque Dalmáciám sue monarchie... subiugavit (uo. 406), ami azért hibás mert Dalmáciát csak Kálmán király hódította meg 1105-ben. 19 Ld. az egykorú adatokat iíöcArí-náli.m. 319, 335, 362,461—4. 1. Az utolsó adatok figyelemre méltóak. Az első keresztes hadjárat (1096) történetében azt írja Raimund de Agiles a dalmát tengerparton való átvonulásáról, quaranta ... dies in Sclavonia fuimus; 90 évvel később Guillelmus Tyrius ezt a Szlavóniát Dalmáciával azonosította és a következőképpen lokalizálta: Est autem Dalmatia longe pátens regio inter Hungáriám et Adriaticum maré sita. Ld. továbbá Smiciklas II. 132, 147, 167, 172, 178, 185, 189, 199. A Guillelmus Tyrius szóhasználatának megfelelő adat van a Vita Alexandripapae 777-ban: adcivitatem Jaderam que sita est in capite Ungarici regni (Duchesne, L.~