Levéltári Közlemények, 41. (1970)

Levéltári Közlemények, 41. (1970) 2. - Ember Győző: Levéltári feladatok az új levéltári törvény után / 199–212. o.

206 Ember Győző az utóbbi években a közművelődési jelleg túlzott mértékben, a tudományosnak és az igazgatásinak a rovására érvényesül, kettős alapcéljukat, rendeltetésüket fenyegeti. Erre a megítélésem szerint veszélyes jelenségre szeretném az illetékesek figyelmét felhívni.

7 Tehetem ezt annál elfogulatlanabbul, mert az Országos Levéltárban ez a probléma ez ideig még nem okozott gondot, és remélem, hogy nem is fog. * Rátérek ezután az Országos Levéltár feladataira az előttünk álló új ötéves tervidőszakban. A mi jövőbeni munkánkat is — miként az ország valamennyi levéltáráét — az új levéltári törvény határozza meg. Messzemenően figyelembe kell vennünk munkánkban a párt Központi Bizottságának tudománypolitikai irányelveit. Azt természetesen nem tudjuk meg az irányelvekből, hogy mit csináljunk. Arra nézve adnak eligazítást, hogy — főleg a kutatómunkában — miként dolgozzunk, abban segítenek, hogy hamis ideológiának — van ilyen bőven — megtévesztettjeivé ne váljunk. Megkönnyítené tervezésünket, ha konkrétabban tudnók, hogy a történettudomány mit vár a levéltáraktól. Nagyarányú országos távlati (15 éves) tudományos kutatási terv készül illetékes szervek berkeiben. A kormánynak van tudománypolitikai bizottsága, ennek egy társadalomtudományi koordinációs bizottsága, a társadalomtudományok koordinálásáért az Akadémia főtitkára is felelős. Országos szintű és tárcarendű kiemelt kutatási feladatok: programok és főirányok koncepcióit és tervtanulmányait vitatják a legkülönbözőbb fórumokon. De hogy lesz-e végül is a történettudománynak országos terve, akár 15, akár 5 esztendőre, amely számunkra is nyújtana valamelyes eligazítást — erre a kérdésre bizony — bár már jó néhány tei vtárgyaláson részt vettem — nem tudok felelni. Egy bizonyos: addigra, amikorra ötéves tervünket el kell készítenünk, nem lesz. Tervezünk tehát anélkül. Az Országos Levéltár az új levéltári törvény értelmében, az Űj Magyar Központi Levéltár megalakulása és azzal kapcsolatban Népi demokratikus osztályának kiválása után az 1971-—1975. évi tervidőszakban már az országnak lezárult, azaz bizonyos időhatáron túli anyaggal többé nem gyarapodó, központi általános levéltára lesz. Az Új Magyar Központi Levéltár pedig mint az országnak növekedő, azaz újabb anyaggal rendszeresen gyarapodó, központi általános levéltára fog működni. Ez a változás az Országos Levéltár munkájának a jellegét és célját is, ha megváltoztatni nem is, de módosítani fogja, már a most következő ötéves tervidőszakban. Többször említettem már, hogy minden levéltári intézmény munkája kettős alapjellegű: tudományos és igazgatási. Nyilvánvaló, hogy minél újabb anyag van egy levéltári intézmény őrizetében, illetve kerül folyamatosan oda, minél többet kell foglalkoznia a még őrizetén kívül levő anyaggal, munkájának igazgatási jellege 7 Lehet, hogy a veszély nem olyan nagy, amilyennek látom. De inkább bizonyuljanak szavaim vaklármának, mintsem elhallgassam aggodalmamat. Ismételten leszögezem: távol áll tőlem kétségbe vonni, hogy a levéltáraknak közművelődési feladataik is vannak. Azt sem vitatom, hogy a levéltárakra nálunk és jelenleg jelentős feladat vár az örvendetesen virágzó helytörténetírásnak nemcsak művelésében, hanem támogatásában is. Csupán a mérték eltúlzásától óvok, az egyéb, a rendeltetésszerű levéltári feladatok érdekében emelek szót. Őszintén kívánom, hogy a jövő ne igazolja, hanem cáfolja meg aggodalmamat.