Levéltári Közlemények, 41. (1970)

Levéltári Közlemények, 41. (1970) 1. - Ember Győző: Az Országos Levéltár huszonöt éve, 1945–1969 / 3–46. o.

Az; Országos Levéltár huszonöt éve (1945—1969) 19 tennivalónk. De ma már nem beszélünk csomószintű rendezésről, mert tudjuk, hogy a csomó az raktári egység, nem pedig levéltári, s hogy a rendezettség szintjét nem raktári, hanem levéltári egységekben kell meghatároznunk. Ma már a leltározást és az ún. tematikai feltárást is segédletkészítésnek tartjuk, nem pedig más munkafajnak, mint hosszú időn át tettük. Számtalan példát hozhatnék még fel annak illusztrálására, hogy az elvi alap milyen fontos a gyakorlati munkában, s hogy a levéltárelmélet fejlesztésében — sok dolgozónknak, sajnos, sejtelme sincs róla — mennyit haladtunk előre. Ötödiknek a tervszerűséget említeném, mint szocialista jellegű levéltárszemléletünk és azon alapuló levéltári munkánk igen jelentős jellemzőjét. 1945 előtt terveket nem készített a Levéltár, csak évi beszámolókat, amelyek megjelentek folyóiratában, a Levéltári Közleményekben. 1947-ben hároméves — 1947/48-tól 1949/50-ig szóló — tervet terjesztett a Magyar Nemzeti Múzeum Tanácsa elé,

32 1948-ban féléves, majd 1949-re egészéves tervet is készített.

33 Ezek a tervek azonban kezdeíbgesek voltak, mennyiségi adatokat, időelőirányzatot nem tartalmaztak. Úgy készültek, hogy a dolgozók összeírták, mivel szándékoznak foglalkozni, nem pedig a Levéltár írta elő, hogy mivel foglalkozzanak. 1949 második felére szólóan készült a Levéltárnak első olyan terve, amely az egész intézetre vonatkozó, a Levéltár vezetősége által meghatározott központi feladatot tűzött ki, az alapleltárak elkészítését. Az is újat jelentett e tervben, hogy meghatározta az alapleltározásnak a célját, a szempontjait, az alapleltárak — részletes alapleltáraknak is nevezte őket a terv — szerkezetét, s ezáltal azt kívánta elérni — általában el is érte —, hogy egységesek legyenek. 1949-ben elkészült a Levéltár 1950—1954-re szóló első ötéves terve is. Ettől kezdve rendszeresen készültek a tervek. Ötéves tervet ugyan csak 1961—1965-re, majd 1966—1970-re készítettünk, de kezdetben minden évnegyedre, majd utóbb minden évre elkészültek a szervezeti egységeknek, továbbá előbb csak egyes évekre, majd 1966-tól rendszeresen minden évre, az egész Levéltárnak az összefoglaló tervei. Kialakult a tervezésnek jól bevált módszere, amelynek érdekében előbb 1959ben, majd 1965-ben — az ötéves tervek előkészítésére — egész anyagunkat felmérő tervezési statisztikai kimutatásokat készítettünk, amelyek alapján pontosan láttuk az elvégzésre váró munkákat és meg tudtuk határozni a tervfeladatokat. A tervezés rendszerének megfelelően alakult beszámolási rendszerünk is. Az intézeti beszámolókat közölték levéltári folyóirataink. Mind a terveket, mind pedig a beszámolókat az egyes részlegeknek és az egész intézetnek az értekezletein vitattuk meg. Felhasználtuk mind a tervezéshez, mind pedig a beszámoláshoz a rendszeresen vezetett munkanaplókat. Végül, de nem utolsósorban, munkánknak még egy olyan jellemzőjét említem amely korábban ismeretlen volt, s amely csak a szocialista országokban van meg' Ez pedig a Pártnak és a Szakszervezetnek a szerepe. Sokféle formában nyilvánul' meg az a segítség, amelyet tőlük a Levéltár vezetősége munkánk eredményes vég zéséhez kapott, s amelyért köszönettel tartozik. Legfontosabbnak azt vélem, ame" 32 O. L. 146/1947. 33 O. L. 249/1948. és 347/1948. — 1949 januárjában ötéves műszaki terv is készült. O. L. 15/1949. 2*