Levéltári Közlemények, 41. (1970)

Levéltári Közlemények, 41. (1970) 1. - Degré Alajos: Egy dunántúli körjegyzőség a felszabadulás idején / 167–185. o.

178 • Degré Alajos kelt jelentés, mely szerint a körjegyzőség márciusban a németeknek 465 liter tejet, áprilisban a Vörös Hadseregnek 474 litert, májusban a bolgároknak 627 litert szállított. Május közepétől kezdve a beszolgáltatott élelmiszer árát a magyar hatóság fizette a gazdáknak, és az árát jóvátételben számolták el. Ezután hosszú listákat készítettek, melyik gazdától hány állat, hány kiló kenyérgabona került beszolgáltatásra. Július 8-án az összesítés szerint 912 mázsa gabonát, 8 szarvasmarhát, 13 sertést, 24 lovat stb. kívántak elszámolni, hosszasan levelezve arról: ebből mennyit fizettek közvetlen az igénybe vevő hadseregek, mennyit a magyar hatóságok, mennyi fizetetlen még. A beszolgáltatás a hadműveletek befejeztével és a közigazgatás rendes kiépülésével csökkent, illetve arányos teherré alakult. Másik olyan feladat, mely a népi szervek közreműködése nélkül nehezen volt végrehajtható, a közellátás megszervezése. Ez eleinte főleg az elmaradt tavaszi munkák szorgalmazásában nyilvánult. A mezőőrök útján a körjegyző minden egyes megmunkálatlan földdarabról tudomást kívánt szerezni, az elmaradókat sürgette, igyekezett a hiányzó igaerőt a szomszédok segítségével pótoltatni. A sürgős mezőgazdasági munkával elfoglaltakat a főszolgabíró még a közmunka alól is mentesítette. A közmunkát egyébként főleg az utak javítására és karbantartására használták. Már április elején kiderült azonban, hogy a gabonával rendelkező gazdák is kifogytak a lisztből. A főszolgabíró vámőrlést engedélyezett, de csak lassan tisztázták: fejenként és havonként mennyi gabonát őröltethetnek, és csak május l-re tudott malmot szerezni, mert a működőképesen maradt malmok természetesen elsősorban a hadsereg szükségletére dolgoztak. Már április 16-án megállapítja, hogy a gabonával ellátatlanok 4,70 kg kenyérlisztet és 4,10 kg fehérlisztet vásárolhatnak. Ez lényeges volt, mert Tótszentmártonban 112 liszttel ellátatlan egyén élt. Már május 22-én megszervezte a textilhulladékgyűjtést is. Hangjára jellemző azonban, hogy a hirdetmény szerint „a rongyot be kell szolgáltatni". Gondot okozott a tűzifával való takarékoskodás, a készletek óvása is. Két hónapig húzódott pl. 92 méter tűzifának jogtalan kivágási ügye, amit a kivágok kifizetni sem voltak hajlandók: végül is a jegyző a tényleges visszaadásrajúlius 1-én karhatalmat kért az időközben megalakult rendőrbiztosságtól. Amit a körjegyző nem erőltetett, nem történt meg e téren sem. Pl. teljesen eredménytelen maradt még júniusban is a Budapest számára való élelmiszergyűjtés. A Vörös Hadsereg kívánságai közé tartozott, hogy az üzletek azonnal nyissanak ki, az iparosok lássanak munkához. Ezt a jegyző csak májusban, de erélyesen hajtotta végre. Figyelmeztette az iparosokat, hogy áruról, nyersanyagról maguk kötelesek gondoskodni, ha nem kezdik meg a munkát, internáltatni fogja őket. A földreformmal a hivatali apparátusnak nem volt sok dolga, de azért néhány érdekes adatot megismerhetünk erről a jegyző irataiból is, mert a földreformról a főszolgabíróhoz a jelentéseket a jegyző adta le. Tótszentmártonban nem történt földosztás, de Petriventén 61, Semjénházán 197 holdat vettek igénybe és osztottak ki, már május 8-ra. Petriventén a Kisgazdapárt és a Kommunista Párt — összesen 8 személy — vett részt a földosztásban, Semjénházán ugyanezen pártoknak l-l embere. Zavaró körülmény nem volt. Semjénházán a kisajátítást szenvedő távol volt egész idő alatt. 100 holdat sem hagytak neki. A kiosztható birtokleveleket azonban csak július végén kapta meg a körjegyző a főszolgabírótól, akkor sem eleget, továbbiakat kellett kérnie.