Levéltári Közlemények, 41. (1970)
Levéltári Közlemények, 41. (1970) 1. - Jenei Károly: A földigénylő bizottságok, 1945–1947 / 133–166. o.
A földigénylő bizottságok (1945—1947) 159 Az első dunántúli termelőszövetkezeteket jobbára volt gazdasági cselédek alapították, keletkezésükben a földigénylő bizottságoknak részük nem volt. A Földművelésügyi Minisztérium és az Országos Földbirtokrendező Tanács a 600/1945. ME sz. rendelet 30. §-ában említett földművesszövetkezetek létesítését propagálta és sürgette. A földhöz juttatottakból alakuló földművesszövetkezeteknek kellett az elkobzott, illetve igénybe vett birtokok gazdasági felszerelését, gépeket és gazdasági épületeket, mivel azok szétosztása nem felelt meg a termelés érdekeinek, tulajdonba venni. A Földművelésügyi Minisztérium 1945 augusztusában közzétette a földművesszövetkezetek egységes alapszabályait, és a megyékbe a földművesszövetkezetek létrehozása végett szövetkezeti szervezőket küldött ki. 206 A földigénylő bizottságok a földművesszövetkezeti mozgalmat általában támogatták. A legtöbb esetben a földművesszövetkezetek aktív tagsága az újgazdák soraiból került ki. Ahol azonban egyéni tulajdonba kerültek az igénybe vett uradalmak gazdasági felszerelései, a földigénylő bizottságok nem egy esetben akadályokat gördítettek a szövetkezetek megalakulása, majd működése elé. 207 A szövetkezeti szervezők tapasztalatai szerint leginkább azok agitáltak a földművesszövetkezetek ellen, akik illetéktelenül jutottak a szövetkezet vagyonához tartozó élő és holt felszerelésekhez. 208 A földigénylő bizottságok működésének kezdeti szakaszában elég gyakori jelenség volt, hogy a megszűnt nagybirtokok gazdasági felszerelését, nemcsak az apróbb gépeket, hanem az arató- és krumpliszedő gépeket, szőlőpréseket, permetező kádakat és dohánypajtákat egyéni tulajdonba juttatták. A majorsági épületeket pedig a földigénylő bizottság engedélyével kezdték szétbontani. 309 Szerencsére a helyes állásfoglalás gyakoribb volt. A mezőtúri földigénylő bizottság pl. már 1945 májusában a megváltás és elkobzás alá esett birtokok gazdasági felszerelését a Mezőtúri Vas- és Fémmunkások Termelő és Értékesítő Szövetkezetének adta bérbe, a földhöz juttatottak szövetkezetének a megalakulásáig. A szövetkezet kötelezettséget vállalt, hogy a kijavított gépeket méltányos összeg ellenében a földhöz juttatottak rendelkezésére bocsátja. 210 Békésen a földigénylő bizottság 1945 június elején a kastélyt, 5 nagyobb és 3 kisebb majort, a mezőgazdasági szeszgyárat és a malmot a földművesszövetkezetnek juttatta. 211 A bukovinai csángók Tolna megyében, ahol megtelepedtek, minden községben megalapították a földművesszövetkezeteket. Majd létrehozták a Völgységi Telepesek Központi Szövetkezetét. 212 A földművesszövetkezeti mozgalom a kezdeti nehézségek leküzdése után, fellendült: 1945-ben 200, 1946-ban 1529 és 1947-ben 759 földművesszövetkezet alakult és működött az országban. 213 20 « OL, OFT, 11763/20827/-1945. sz. 207 Szabó Kálmán: Küzdelem a földművesszövetkezetekért. Társadalmi Szemle, 1946. 883. o. 208 OL, OFT, 11763/26075)-1945. sz. 209 OL, OFT, 47894-1946. sz.: A kápolnai földművesszövetkezet elnökének jelentése. 210 Szolnok m. Lt., mezőtúri kfb ir., 1945. május 25-i jegyzőkönyv. 211 Viharsarok, 1945. június 2. 212 OL, OFT, 5906-1945. sz.: dr. Bodor György jelentése a bukovinai csángók letelepítéséről. 213 Erdélyi Imre: A MOSZK története, kézirat.
