Levéltári Közlemények, 41. (1970)

Levéltári Közlemények, 41. (1970) 1. - Jenei Károly: A földigénylő bizottságok, 1945–1947 / 133–166. o.

A földigänylö bizottságok (1945—1947) 157 végrehajtani.

189 A Dunántúlon különben több megyében a földreform teljes befejezése egyéb okokból szenvedett késedelmet. E téren még legkedvezőbb volt a helyzet Fejér, Somogy és Baranya megyében. Fejér és Somogy megyében 1945 végén a végleges földosztás valamennyi községben megtörtént. A jelentéktelennek tekinthető területviták kivételével a földhöz juttatottak saját birtokukon dolgoztak.

190 Baranya megyében a megyei földbirtokrendező tanács 1945 végére 303 község közül 279-ben hagyta jóvá a községi földigénylő bizottságok által végzett juttatásokat. Csak 24 volksbundista község felosztási tervének a jóváhagyása késett, mert a 3820/1945. ME sz. rendelet alapján működő hármas bizottságok nemzethűségi igazolásainak a befejezését meg kellett várni.

191 Több dunántúli megyében, elsősorban a német nemzetiségű községekben azért húzódott el a földreform befejezése, mert a földosztás nem a 600/1945. ME sz. rendelet szellemében folyt le. Ezért a földigénylő bizottságok működését fel kellett függeszteni.

192 A földreform teljes befejezéséhez szükséges műszaki munkálatok és ezek alapján a tulajdonjog telekkönyvi bekebelezése a földigénylő bizottságok hatáskörén kívül estek. E munkálatok elhúzódása természetesen nehezítette a földigénylő bizottságok helyzetét, mert a juttatottak sok helyen a juttatás jogerős elintézésének a hiányára hivatkozva vonakodtak a földet megmunkálni.

193 A földreform teljes befejezését elsősorban a mérnökhiány gátolta. A felszabadulás előtt a mozdulatlan ezerholdak mellett csak kevés földmérő mérnökre volt szükség.

194 A műszaki munkálatok megindítása ezenkívül több helyen azért szenvedett késedelmet, mert a megyei földbirtokrendező tanácsok mereven értelmezték a központi rendelkezéseket. Ha a földhöz juttatottakat terhelő műszaki költségeket az érdekeltek valamilyen nyomós okból (pl. családfő katona volt stb.) befizetni nem tudták, a megyei tanácsok helytelenül nem adtak fizetési halasztást.

195 A földigénylő bizottságok szerepe a termelés biztosításában és a szövetkezeti mozgalomban Mivel az Országos Földbirtokrendező Tanács rendelete értelmében minden újabb földigénybevételi eljárásnak 1945. október 1-i hatállyal le kellett zárulni, a földigénylő bizottságok fő feladata a fellebbezések elbírálása és a tartalékföldek juttatása mellett a termelés biztosítása lett. A földreform rendelet 28. §-a értelmében, ha a juttatott földjének megművelését két gazdasági éven át elhanyagolja vagy elmulasztja, a földigénylő bizottság kétharmados szótöbbséggel hozott javas189 Uo. MFT ir., 8635-1945. sz.: Decsi kfb elnökének jelentése 1945. december 6. 190 Somogy m. Lt., Földreformra vonatkozó iratok gyűjteménye, MFT jelentése 1945. december 31. 191 Kopasz Gábor i. m. 192 OL, OFT, 2562/1945. II. ü. o. sz. rendelete; Veszprém m. Lt., Megyei Földhivatal ir., 204-1945. sz. Márkó községben nem lehetett a földigénylő bizottságot megalakítani, mert senki sem vállalta a volksbundista földek elkobzásának a végrehajtását. A községi jegyző összeírta a földigénylők névsorát. Az igénylők közíjl azonban a legtöbben azért kértek földet, hogy volksbundista rokonaik birtokát mentsék. 193 Hajdú-Bihar m. Lt., furtai kt'o ir.: a MFT rendelete a kfb-hez, hogy a kiosztott földeket meg kell művelni. Szigorú eljárást helyez kilátásba azok ellen, akik a juttatás jogerős elintézésének a hiányára hivatkozva földjeiket nem akarják megmunkálni. 194 Nemzetgyűlési Napló, 1945. december 4.: Veres Péter felszólalása. 195 OL, OFT, 4884-1945. sz. 1945. június U-i körrendelet.