Levéltári Közlemények, 41. (1970)
Levéltári Közlemények, 41. (1970) 1. - Jenei Károly: A földigénylő bizottságok, 1945–1947 / 133–166. o.
152 Jenéi Károly A községi elöljáróságok részéről sem hiányzott a segíteni akarás. Csanád, Békés és Bács-Kiskun megyében a községi közigazgatás gondoskodott a földmérő műszerekről, a juttatási javaslatokat, kimutatásokat, jelentéseket és minden írásbeli munkát elvégeztetett. 149 Annál több volt a panasz a Zemplén, Borsod és Szolnok megyei községi elöljáróságokra. A földigénylő bizottságok több helyen a közigazgatás részéről elenyészően csekély támogatásban részesültek. Adminisztrációs teendőkben jártas munkaerők hiányában így a földigénylő bizottságok hiányosan terjesztették fel a megyei földbirtokrendező tanácsokhoz juttatási javaslataikat, ami pedig a földreform lezárását késleltette. 150 Egyes helyeken a községi elöljáróságok egyenesen megtagadták a földigénylő bizottságok támogatását. Tiszaroffon a földigénylő bizottságnak a községházán nem adtak hivatali helyiséget. 151 A Somogy megyei Ádándon a községi elöljáróság akadályozta a föld kimérését és kiosztását. Irodahelyiséget és helyi fuvart nem biztosított. Viszont az uradalmi magtárból a gabonát és kukoricát illetéktelenül kiosztotta. 152 A községi elöljáróságok nagyrésze azonban a földigénylő bizottságok működését támogatta. A nemzeti bizottságok szerepe a földosztásban A 600/1945. M.E. sz. rendelet, amint arról már korábban megemlékeztünk, a nemzeti bizottságoknak elsősorban a földigénylő bizottságok megalakításában biztosított jelentős szerepet. Még nagyobb fontossággal bírt az, hogy a megyei nemzeti bizottságok 2—2 taggal résztvehettek a megyei föld birtokrendező tanácsok munkájában. Bár a földigénylő bizottságok önálló szervek voltak, ezt a nemzeti bizottságok sok esetben nem vették figyelembe, a földreform végrehajtását ellenőrizték, és a gyengén dolgozó földigénylő bizottságokat felelősségre vonták. A csanádpalotai nemzeti bizottság a földigénylő bizottságot a megyei földrendező tanácsnál bepanaszolta, mert a bizottság a juttatásokat ötletszerűen végezte, felosztási tervezetet egyáltalán nem készített, a község területén igénybe vett földeket a szomszéd községeknek átengedte, és a földigénylők érdeklődését a mezőhegyesi állami ménesbirtok felé terelte. A jászfényszarui nemzeti bizottság felülvizsgálta a földosztás munkáját, és ennek során kifogásolta, hogy a földigénylő bizottság olyanoknak adott földet, akik mezőgazdasági munkával soha nem foglalkoztak. 153 A nemzeti bizottságok sok esetben nem elégedtek meg az ellenőrzéssel, hanem beavatkoztak a földigénylő bizottságok hatáskörébe, a bizottságokkal rendelkeztek és utasításokkal látták el azokat. A tassi nemzeti bizottság maga jelölte ki az elkobzandó és megváltandó birtokokat. 154 A maglódi nemzeti bizottság a földigénylő bizottságot utasította, hogy a kertészetek részére a község közelében juttasson föl149 Oltvai Ferenc—Szabó Ferenc: A Csanád megyei Földhivatal története és iratainak rendezése. Levéltári Szemle, 1962. 2. sz. 10—22. o.; OL, OFT, 2391-1945.: Bács-Bodróg MFT jelentése 1945. április 30. 150 OL, OFT, 221764-1946. sz. 151 Tisza vidék, 1945. május 1. 152 Somogy m. Lt., ádándi kfb ir., 18-1945. sz. 163 Csongrád m. 1. sz. Lt., MFT ir., Csanádpalotai NB panasza 1945. április 16.; Szolnok m. Lt., MFT ir., 15/21-1945. sz. 154 Bács-Kiskun m. Lt., Tassi NB Ír., 6-1945. jegyzőkönyv 1945. április 2.
