Levéltári Közlemények, 41. (1970)

Levéltári Közlemények, 41. (1970) 1. - Jenei Károly: A földigénylő bizottságok, 1945–1947 / 133–166. o.

A földigénylö bizottságok (1945—1947) 147 bizottsága a nemzeti bizottság javaslatára a cigányoknak „a sajnálatos közegészségügyi életmódjuk miatt" csak elkülönített parcellákban jelölt ki házhelyeket, ami ellen a cigányok tiltakoztak.

98 Mezőberényben a földigénylő bizottság úgy döntött, hogy a cigányokat külön területre telepíti le, és részükre családonkint 400 négyszögöl területet juttat, hogy azon kertgazdasággal foglalkozzanak." A Szabolcs megyei Tiszalökön a földigénylő bizottság még a földmüveléssel foglalkozó cigányoknak sem adott földet. A bizottságot a megyei földbirtokrendező tanács sem tudta döntésének megmásítására rábírni.

100 Viszont a Tolna megyei Decs és Hőgyész községek földigénylő bizottságai maguk kezdeményezték, hogy a mezőgazdasági munkával foglalkozó cigányok a körülményekhez képest csökkentett juttatásban részesüljenek, mert „a cigányszármazást a földjuttatás szempontjából sem tartották kizáró oknak".

101 Súlyos problémát jelentett a községi földigénylő bizottságok számára a kishaszonbérlők ügye. A földreform rendelet ui. a kishaszonbérleteket megszüntette. Csak két birtokos kategóriát ismert el: a telekkönyvi tulajdonost és az újonnan földhöz juttatottat. A kishaszonbérletek elsősorban a Tiszántúlon terjedtek el. Szeged környékén a kishaszonbérlők a város földjén lakóházat építettek, értékes beruházásokat tettek, szőlőt és gyümölcsöst telepítettek. A laza futóhomokot termővé tették. A kishaszonbérletek jogállását és biztonságát a hosszú időkre szóló haszonbérleti szerződések a telekkönyvi tulajdonosok jogállásához tették hasonlóvá. A szegedi földigénylő bizottság méltányolta az évtizedes munkával végzett befektetéseket, ezért a régi haszonbérlőknek általában 10—15 kat. hold földet juttatott.

102 Ezzel szemben a sövényházi földigénylő bizottság 120 kishaszonbérlő bérletét úgy vette igénybe, hogy részükre másutt jelölt ki földet. A kishaszonbérlők panaszára az Országos Földbirtok rendező Tanács a földigénylő bizottságot utasította, hogy a megváltás alá vont kishaszonbérleteken a kishaszonbérlők ingatlanát úgy jelölje ki, hogy a tanyaépület a megmaradó birtokrészre essék. De a juttatásnál legyen tekintettel az évelő növényekre is.

103 A kishaszonbérletek igénybevétele főként Szolnok és Bács-Kiskun megyében okozott sok izgalmat. A földosztó szervek együttes fáradozásával azonban sikerült a kérdést a legtöbb helyen megnyugtató módon rendezni.

104 A földreform céljára kijelölt földek és az igényjogosultak összeírása, majd az igényjogosultság elbírálása után a földigénylő bizottságok következő feladatát a juttatási kulcs megállapítása képezte. A 600/1945. ME sz. rendelet 34. §-a a juttatás felső határát szántóföld és rét tekintetében együttesen 15 holdban, kertnél és szőlőnél pedig külön-külön 3—3 holdban határozta meg.

105 A birtokminimumot az FM megbízottak részére kiadott irányelvek szántóföldnél 5 holdban, szőlőnél és gyümölcsösnél 1/2 holdban szabták meg.

106 Az Országos Földbirtokrendező Tanács 1945. május 11-én kelt határozatával a juttatás felső határát 15 holdban csak gyenge minőségű, földek esetében tartotta fenn, míg a jobb minőségű földek tekintetében azt 10— 12 holdra szállította le. A juttatható birtokegységet a meghatározott alsó és felső 98 Hajdú-Bihar m. Lt., kőrösszakáli kfb ii\, 23-1945. sz. 99 Békés m. Lt., mezőberényi kfb., 1945. május 18. jegyzőkönyv. 100 Szabolcs-Szatmári Szemle, 1965, 3. sz. 120—121. o. 101 Tolna m. Lt., MFT ir., 140—1945. sz. és 5795—1945. sz. 102 Csongrád m. 1. sz. Lt., Szegedi Gazdasági Felügyelőség, 344-1945. sz. 103 OL, OFT, 1945. szeptember 4. ülési jegyzőkönyve. 101 Szolnok m. Lt., MFT ir., 1945. július 27.: Kenderes község kishaszonbérlőinek kérelme; MFT ir., 327-1945. sz.: Jánoshidi kishaszonbérlők panasza. 105 600/1945. ME sz. rend. 34. §-a. 106 33035/1945. FM sz. rend.: Irányelvek az FM megyei és járási megbízottai számára. 10*