Levéltári Közlemények, 41. (1970)

Levéltári Közlemények, 41. (1970) 1. - Jenei Károly: A földigénylő bizottságok, 1945–1947 / 133–166. o.

A földigénylő bizottságok (1945—1947) 145 A kiosztható földek összeírását és igénybevételét a szegény parasztok, törpe- és kisbirtokosok igényjogosultságának az elbírálása követte. A földigénylő bizottságok e nagy körültekintést és tárgyilagosságot igénylő feladatukat az alaprendelet szelleméhez híven igyekeztek megoldani. A földjuttatásra jogosultaknak a vonatkozó jogszabályokban megállapított körét és sorrendjét általában figyelembe vették. Elsősorban a volt mezőgazdasági cselédeket és a mezőgazdasági munkásokat elégítették ki. Csak ezt követően részesültek juttatásban a törpebirtokosok és ha a rendelkezésre álló föld mennyisége megengedte, a kisbirtokosok. Egyes helyeken megtörtént, főként, ha a kiosztható föld kevésnek bizonyult, hogy a volt gazdasági cselédeket és mezőgazdasági munkásokat a földosztás során sérelem érte. A Szabolcs megyei. Tiszabezdéden és Nyírmártonfalván,

80 a Szolnok megyei Szelevényen és Törökszentmiklóson

81 a gazdasági cselédek panasz tárgyává tették, hogy nem mindnyájan részesültek a földjuttatásban. A juttatottak pedig a községtől távol, kevés és gyenge minőségű földeket kaptak. A Pest megyei bényei földigenylő bizottság a nem helybeli születésű volt gazdasági cselédeket az összeírásból indokolatlanul kihagyta.

82 A pilisi földigénylő bizottság viszont kizárta a juttatásból a gazdasági cselédeket azzal az indokkal, hogy a részükre kiosztható csekély föld megélhetésüket nem biztosítaná. „Ha minden igénylőt itt kell kielégíteni egy nadrágszíjjal — hangzott a községi földigénylő bizottság döntése —, akkor elmondhatnók, hogy nesze semmi, fogd meg jól".

83 Fejér megyében ezzel szemben bőven állt kiosztható föld rendelkezésre, a megyei földbirtokrendező tanács szerint a községi föld igénylő bizottságok mégsem mértek egyenlő mértékkel, mert a gazdasági cselédeknek parlagon hevert vagy bevetetlenül maradt földeket mértek ki, emiatt azok gabonavetés nélkül maradtak.

84 A Tolna megyei Medina községben a gazdasági cselédek kevesebb földet kaptak, mint a törpebirtokosok, a rétjuttatásból pedig teljesen kihagyták őket.

85 A nagydorogi földigénylő bizottság a jelentős földmennyiségből a 220 főnyi bezzegpusztai cselédség igényét szintén szerény mértékben elégítette ki.

86 A Somogy megyei kisbárapáti földigénylő bizottság végül elvileg elismerte ugyan a volt gazdasági cselédek igényjogosultságát, de a megyei földbirtokrendező bizottságot arra kérte, hogy „telepítse a gazdasági cselédeket gazdagabb vidékre, miután úgysincsenek azok helyhez kötve".

87 A gazdasági cselédeket és a mezőgazdasági munkásokat a földosztás során ért sérelmeket a községi földigénylő bizottságok többnyire saját elhatározásukból, kisebb részben pedig az FM megbízottak és a megyei földbirtokrendező tanácsok közbenjárására orvosolták. Az Országos Földbirtokrendező Tanácsnak csak néhány esetben kellett a volt gazdasági cselédek jogos igényeinek mellőzése miatt egy-egy községi földigénylő bizottság működését felfüggeszteni. A földéhség, a több és jobb minőségű földhöz jutási vágy azonban nemcsak a falusi szegénység, a törpe- és kisbirtokosok magatartását befolyásolta. Hasonló törekvésektől a gazdasági cselédek sem voltak mentesek. A Bihar megyei Komádiban a földigénylő bizottsággal szemben a gazdasági cselédek azzal érveltek, hogy a 80 Földreform 1945. Tanulmány és dokumentumgyűjtemény. Budapest, 1965.; M. Somlyai Magda: Az 1945-ös földreform. 63. o. 81 Szolnoki m. Lt., MFT ir., 31-51-1945. sz. 82 Pest m. Lt., Megyei Földhivatal ir., 19032-1950. sz. 83 Uo. 17894-1950. sz. 84 Fejér m. Lt., MFT ir., 1372-1945. sz. 85 Tolna m. Lt., MFT ir., 1949—1946. sz. 86 Uo. 7207-1945. sz. 87 Somogy m. Lt., kisbárapáti kfb ir., 1945. április 9. jegyzőkönyv. 10 Levéltári Közlemények