Levéltári Közlemények, 41. (1970)

Levéltári Közlemények, 41. (1970) 1. - Rácz Béla: A Belügyminisztérium újjászervezése, 1944. december–1948. július / 89–131. o.

A Belügyminisztérium újjászervezése 129 Rajk amikor síkraszállt a centrális irányítás biztosításáért, éles szemmel figyelte a forradalom mozgató erejének, a népnek alkotó tevékenységét. Nemcsak figyelte azt, hanem az igazgatás szervein keresztül igyekezett a népet bekapcsolni az államéletbe. Jó érzékkel tudta a népi szerveket, intézményeket felhasználni, a fontos feladatokra mozgósítani. Hangoztatta, hogy az önkormányzatok a központilag engedélyezett összegek felhasználását maguk döntsék el, hiszen a helyi döntések a központi célkitűzéseket nem fenyegethetik. Mélységesen meg volt győződve viszont arról, hogy a községi Nemzeti Bizottságokban helyet foglaló személyek helyesen fognak dönteni, nem fogják elkótyavetyélni az önkormányzat pénzét. Tudatosan vallotta, hogy e lehetőség megadásával — a NB-ok a falut érintő legdöntőbb kérdésben döntenek — a NB-ok és a falu egyéb népi szerveinek tevékenysége fellendül, új értelmet kap, a helyi társadalmi élet felélénkül, megnő a közügyek jránti érdeklődés. A közigazgatási és a népi szervek együttműködését Rajk tudatosan elősegítette, annak megvalósítását nagyon fontosnak tartotta. Összegezésként megállapíthatjuk, Rajk az 1946 közepén maga elé tűzött programot megvalósította. A BM 1948 nyarára személyzeti, háztartási, igazgatási és szervezési kérdésekben valóban irányító szervvé nőtte ki magát, s mint ellenőrző felügyeleti szerv is jól működött. Az eredmény hosszú szívós harc eredményeként született meg. Rajk már az induláskor látta, hogy a belügyi kormányzat szanálása ,,nem egy rövid párhónapos epizód, hanem hosszú folyamat lesz".

114 Végezetül néhány szóban Összegezni kívánjuk Rajk emberi tulajdonságait, melyek nagyban hozzájárultak az elért eredményekhez, alkalmassá tették őt arra, hogy az ország belügyi kormányzatának élére kerüljön. Rajk jól képzett, koncepciózus, igen tehetséges, gyors felfogóképességű, illegális múlttal is rendelkező forradalmár volt. Tárgyaló partnereivel mindig megtalálta a megfelelő hangot, higgadtan, megfontoltan és határozottan cselekedett. 1947 decemberében egyik osztályértekezleten dr. Radó Gyula (FKGP) így értékelte Rajkot: „Éppen miniszterünk volt az, aki az elmúlt esztendő alatt kiváló erélyről és tettrekészségről tett tanúságot a közrendészet és államrendészet terén. Ha valakinél garancia van arra, hogy az önkormányzati testületek háztartása terén mutatkozó visszásságok rövid időn belül megszüntethetők legyenek, ezt éppen az ő erélye és tettrekészsége biztosítja legjobban."

115 Szilárdsága, keménysége durvaságba nem csapott át. Véleményét nyíltan, keményen mindig megmondta. Ellenszenvvel beszélt a bürokratákról, kiskirályokról. Sokra értékelte a kollektíva véleményét. Élvezte a vitákat, miniszteri tekintélyét nem használta fel ellenvélemények elhallgattatására, de meggyőződését szenvedélyesen védelmezte. Rendíthetetlenül hitt a marxizmus-leninizmus győzhetetlenségében. Számos munkatársa, beosztottja megállapította, hogy nagyszerűen tudott vezetni, a részletekben nem merült el. Vezetési módszerében jól kapcsolódott össze politikai szilárdsága, szakmai hozzáértése, szervezőképessége, munkakészsége és munkafegyelme. Munkatársait igyekezett meggyőzni a megoldandó feladatok helyességéről. Ez legtöbbször sikerült is, így azok belső meggyőződésből kezdtek hozzá a munká114 Uo. f 274-15/23. 115 BM közp. ir. sz. n. 9 Levéltári Közlemények