Levéltári Közlemények, 41. (1970)

Levéltári Közlemények, 41. (1970) 1. - Ember Győző: Az Országos Levéltár huszonöt éve, 1945–1969 / 3–46. o.

Az Országos Levéltár huszonöt éve (19

45—1969) II Rendelettervezetet készített 1948-ban a levéltári gyakorló szolgálatról és a levéltári szakvizsgáról.

27 E tervezet sem valósult meg, hasonlóan az egyetemi levéltárosképzésről készült tervezethez.

28 A Levéltár párt- és szakszervezete csak 1948 végén és 1949 elején kezdett intenzívebben foglalkozni az intézeti munka kérdéseivel. A szakszervezeti tagság határozta el 1948 november 20-án, hogy legyenek rendszeresen intézeti (üzemi) értekezletek. Minden hó első szerdájára tervezték ezeket az értekezleteket.

29 1949 januárjában a pártszervezet rohammunkát szervezett az 1948 áprilisában behozott 1911— 1944. évi miniszterelnökségi anyag szétválogatására.

30 E vázlatos számvetés is mutatja, hogy az Országos Levéltár felszabadulás utáni történetének első szakaszában elismerésre méltó munka folyt, jelentős eredmények születtek. A levéltár dolgozói a felszabadulás előtt is demokratikus érzelműek voltak. Csak kettő volt közülük, akinek az igazolása nem történt meg, illetve nem simán történt. A felszabadulás után beilleszkedtek az új rendszerbe és készségesen vállalták a nép érdekében annak szolgálatát. A Levéltár vezetői ezekben az években: Jánossy Dénes, Kossányi Béla, Kapossy János — intézetünknek és a magyar levéltárügynek érdekében odaadóan munkálkodtak, kiérdemelték, hogy az utókortól kapják meg azt a megbecsülést, amelyet kortársaik egy része méltatlanul megtagadott tőlük. Az a lendület, amelyet országunk és népünk történetében a fordulat éve: 1948 hozott, a tudomány területén, a tudományos intézmények fejlődésében is éreztette hatását. Levéltárunkban 1949 közepén jelentkezett ez a hatás, amelynek először anyagi vonatkozásairól, épületünkről és berendezéséről szólok. Erre az időre épületünk már tető alá került, voltak ablakai, ha falai nem is voltak mind felhúzva, kijavítva. De 5 raktárunkban még hiányzott az állványzat, hogy munkánknak csak a leglényegesebb akadályát említsem. Az 1948-ban alakult Tudományos Tanács Társadalomtudományi Szakosztálya sietett segítségünkre. Közbenjárására még 1949-ben 1 millió Ft költségvetésen kívüli tervhitelt kaptunk a raktártermek helyreállítására és beállványozására, 30 000 Ft-ot a kutatóterem berendezésére, 25 000 Ft-ot filmtár felállítására. Rendes költségvetésünkben ebben az évben 500 000 Ft tervhitelünk volt, ebből 400 000 Ft-ot a központi fűtőberendezés helyreállítására fordítottunk. 1949 második felében és 1950 első negyedében megtörtént a 69-es és 75-ös raktárak helyreállítása és beállványozása, megkezdődött a kiégett 59-es raktár helyreállítása, használható lett a IV. emeleti folyosó, a 72-es, 73-as és 74-es szobák, a két felvonó, elkészült a kazánház, a füstcsatorna, az új 27 O. L. 323/1948. í8 O. L. 542/1948. 89 O. L. 797/1948. 30 O. L. 48/1949.