Levéltári Közlemények, 41. (1970)

Levéltári Közlemények, 41. (1970) 1. - Rácz Béla: A Belügyminisztérium újjászervezése, 1944. december–1948. július / 89–131. o.

114 Rácz Béla kapcsolatos ügyek intézése.

62 Az alosztály vezetője egyben tagja volt a BM permanens létszámcsökkentő és B-lista revíziós bizottságainak.

63 Rajk az 5000/1946 ME sz. rendelet eredményes végrehajtása érdekében tett első intézkedésével egyidőben elrendelte a főispáni, alispáni és polgármesteri értekezletek rendszeres megtartását. Ez az intézkedés ugyan nem érintette a BM szervezetét, ennek ellenére mégis utalunk e rendelkezésre, mert azt tartjuk, hogy ezek az értekezletek jelentősen elősegítették a belügyi kormányzat elveinek megvalósulását, az egységes közigazgatási gyakorlat kialakítását. Rajk ezeken az értekezleteken fejtette ki a belügyi kormányzat álláspontját a soron levő feladatokról. Ő és munkatársai ezeken az értekezleteken vívták meg a csatát a koalíciós pártoknak a közigazgatásba beküldött képviselőivel. Rajk az első értekezletet hivatalba lépése után három hétre tartotta meg, amikor is felvázolta programját, célkitűzéseit s a BM ezeknek végrehajtásával kapcsolatos teendőit. Rajk kezdeményezésére a KP közigazgatási osztálya a kommunista főispánokkal, alispánokkal és polgármesterekkel az értekezletek napirendi pontjait már az értekezletek előtti napon megtárgyalta, az egységes álláspontok kialakítása végett: A kommunista frakció-ülések a kommunista miniszter célkitűzéseinek minél eredményesebb megvalósítását, keresztülvitelét célozták. Rajk pártjának, az MKP befolyásának növelése érdekében a BM elnöki főosztály élére a május elsején nyugdíjba vonuló Szekeres János államtitkár helyére a kommunista Fischer Gyulát (volt népfőügyészt) nevezte ki, miniszteri osztályfőnöki címmel.

64 Még májusban — május 20-án — Rajk László kivonta a közszolgálati és tanulmányi osztályt a III/ll. ügyosztály szervezetéből és az elnöki főosztály keretébe utalta I/l-a jelzéssel.

65 Rajk azzal, hogy az alosztályt az elnöki főosztály szervezetébe osztotta be, nemcsak azt jelezte, hogy nagy súlyt helyez a közigazgatási apparátusba bekerült népi származású káderek képzésére, továbbképzésére, a közigazgatási káderállomány felfrissítésére, demokratizálására, hanem azt is, hogy Rajk határozottabban kívánt beavatkozni a jövő káderek kiválasztásába. Éppen ezért vonta ki a parasztpárti III. főosztályvezető, illetve a szociáldemokrata államtitkár hatásköréből. 1946 június végén a III. főosztály vezetésében is pozitív irányú változás következett be. A főosztály élére a parasztpárt jobbszárnyához tartozó Bibó István helyett (akit saját kérésére felmentettek állásából és a szegedi egyetem jogi karára neveztek ki professzornak), a szintén parasztpárti Szentgyörgyi István került, aki jó munkakapcsolatot alakított ki a belügyminiszterrel.

66 Emlékezhetünk: az NPP a Belügyminisztériumban nem rendelkezett államtitkári funkcióval, ennek kárpótlásául viszont 1945—1947-ben végig megtarthatta a III. (közigazgatási) főosztályvezetői posztját.

67 A főosztályon belül júniusban még további változás is bekövetkezett. Rajk elrendelte a városi és a székesfővárosi ügyosztályok összevonását. Az összevont ügyosztály vezetését a KP tag Zilahi Lászlóra bízta. A két ügyosztály egyesítését elsősorban nem az ügyintézés érdeke követelte, hanem a B-lista eredményes végrehajtásának biztosítása. 62 2488/1947. BM ein., Déry Endre tulajdonában. 63 10430/1948. BM ein. Déry Endre tulajdonában. 64 BM közp. ir. 460 133/1946 BM. 65 Uo. 3165/1946. BM ein. 66 Uo. 6789/1946. BM ein. 67 Bibó István visszaérni., — saját gyűjtés.