Levéltári Közlemények, 41. (1970)
Levéltári Közlemények, 41. (1970) 1. - Rácz Béla: A Belügyminisztérium újjászervezése, 1944. december–1948. július / 89–131. o.
A Belügyminisztérium újjászervezése 109 támogatva sikerrel hárította el a reakció követelését, sőt azt is elérte, hogy a belügyminiszteri székbe a KP delegáltja került, Nagy Imre személyében, aki 5 hónapig volt a minisztérium élén. A kormány megalakulása után kisgazdapárti tagjai, Tildy Zoltán miniszterelnök vezetésével, kísérletet tettek arra, hogy a kommunista belügyminiszter hatáskörét csökkentsék. így került sor Pálffy Györgynek (FKGP) Szeged thj. város főispánjává történt kinevezésére Nagy Imre előterjesztése, sőt tudta nélkül. Nagy Imre 1945. november 23-án kelt levelében tiltakozik Tildy miniszterelnök eljárása ellen. Hangsúlyozta, nem azért emel szót az eljárás ellen, mert „a törvény betűjéhez való merev ragaszkodás" vezeti, „hanem a miniszteri felelősség egyenesen kötelességemmé teszi, hogy a belügyminiszter idevonatkozó törvényes jogköre csorbíthatatlanul fenntartassék, minthogy a főispánok ténykedéséért elsősorban a belügyminiszternek kell felelősséget vállalnia". Továbbá: a főispánok „közvetlenül a belügyminiszternek vannak alárendelve". Végül megállapítja: „a jövőben nem lennék abban a helyzetben, hogy ilyen kész helyzethez utólagosan hozzájáruljak". Tildy válaszában közli, hogy Nagy Imre „álláspontját teljes mértékben a magamévá teszem, ... a jövőben a főispáni kinevezések kizárólag Miniszter Úr előterjesztése alapján fognak megtörténni". 47 A belügyminiszter, hatáskörének megvédésével egyidőben, bővítette hatáskörét tárcájánál és a felügyelete és ellenőrzése alatt álló szerveknél. 1945. december elsején kiadott miniszteri rendeletével az egész belügyi igazgatásban a kinevezési és áthelyezési jogkört kizárólag magának tartotta fenn: „A vezetésem alatt álló minisztérium és az alárendelt hatóságok, intézmények személyi ügyeire vonatkozólag az alábbiakat rendelem: A jövőben magamnak tartom fenn — szakra való tekintet nélkül — mind a belügyminisztériumnál, mind pedig az alárendelt hatóságnál, intézményeknél szükségessé vált kinevezést, áthelyezést, ideiglenes alkalmazást, előléptetést, munkaleállítást, elbocsátást, felfüggesztést vagy annak megszüntetését stb. Ugyancsak magamnak tartom fenn a belügyminisztériumi szolgálattételre berendelést, illetőleg ennek megszüntetését, kiadványozási jog engedélyezését" 48 — olvasható a miniszteri rendelkezésben. Ez a belügyminiszteri rendelkezés egyértelműen biztosította a kommunista miniszter akaratának az érvényesülését a tárca és az alárendelt szervek személyzeti politikájában, a koalíciós viszonyokból származó korlátok ellenére is. Nagy Imre a minisztérium szervezeti felépítésén és ügykörén lényegbevágó módosításokat nem eszközölt. A minisztérium ügyintézésének hatékonyabbá tétele érdekében végrehajtott szervezeti módosítások közül említésre méltóak a következők: A Híj 10. (városi) ügyosztály hatásköréből kivonta a főváros ügyeit. A főváros tevékenységének irányítására, ellenőrzésére és felügyeletére egy önálló ügyosztályt szervezett a III. főosztály keretében. Az új ügyosztály a Híj 10-2. (székesfővárosi) nevet kapta. Vezetője Zilahi László lett. A városi ügyosztály Vecseklőy József vezetése alatt két alosztályával továbbra is 111/10-1. név alatt folytatta tevékenységét. A IV/15. (ellenőrzési) ügyosztály vezetőjévé, Zilahi elkerülése után, Karczagh Ivánt nevezték ki. Ugyanebben a hónapban az /. (elnöki) főosztályon belül korábban szervezett l/L (személyzeti) és íj2. (gazdasági) ügyosztályt összevonják; az új ügyosztály 47 UMKL M 32. 48 BM közp. ir. BM 8396/1945. BM ein. 1/1.
