Levéltári Közlemények, 41. (1970)

Levéltári Közlemények, 41. (1970) 1. - Rácz Béla: A Belügyminisztérium újjászervezése, 1944. december–1948. július / 89–131. o.

104 Rácz Béla A minisztériumbán a párttagok számát tekintve a Kisgazdapárt továbbra is megtartotta vezető helyét. A pártnak nemcsak a közjogi és közigazgatási ügyosztályokon volt nagy tábora, hanem a közrendészeti ügyosztályokon is jelentős volt még az FKGP tagok száma. A párt különösen erős volt a IV/13. (igazgatás rendészeti) ügyosztályon, melynek vezetője is kisgazdapárti tag volt. Leggyorsabban az SZDP taglétszáma gyarapodott, mely tagjait nagyrészt, — mint már utaltunk rá — volt belügyi alkalmazottakból toborozta. Az NPP taglétszáma jóval lassúbb növekedést mutatott — az új tagok elsősorban a kívülről, a BM új alkalmazottainak sorából kerültek ki. A KP tagjait ez időszakban kizárólag a tisztviselői karba újonnan bekerült személyek közül toborozta, ami már eleve korlátokat szabott a taglétszám gyors felszökésének. Erdei Ferenc belügyminiszter 1945. szeptember 5-én kiadott 6410-es számú belső rendeletével szabályozta a felügyeleti jogkör szétosztását. Az I. (elnöki) főosztály felülvizsgálatát Szekeres János adminisztratív államtitkár, a II. (közjogi) főosztály felülvizsgálatát Kiss Roland adminisztratív államtitkár, a III. (közigazgatási) főosztály felülvizsgálatát Bibó István osztályfőnök kapta meg. A

IV. (közrendészeti) főosztály felett a felügyeleti jogkört Farkas Mihály politikai államtitkár gyakorolta. Szeptember 5-én a BM-ben még egy szervezeti változás történt. Erdei a budapesti községi választások és az országos választások lebonyolítására azonnali hatállyal választási csoportot állított fel. A csoport vezetője Szitás Jenő min. osztályfőnök, a törvényelőkészítő ügyosztály vezetőjs volt, helyettesei Fráter Iván, a közjogi ügyosztály vezetője és Karczagh Iván (ekkor már SZDP), a közjogi ügyosztály helyettes vezetője, tagjai Benczúr József, Karczag Sándor, Noéh Ferenc, Zák Ferenc, Kortsmáros Zoltán és' Répás Lea voltak. A csoport feladata volt: a választással kapcsolatos összeírás és a választások egész folyamatának a figyelemmel kísérése, a választás lebonyolításához szükséges jogszabályok, rendeletek és utasítások megszerkesztése, a választási bíróság ügyrendje rendelettervezetének, valamint a büntetőjogi rendelkezésekről szóló rendelettervezet elkészítése.

41 9. 1945. október 23. a BM szervezete kialakulásának fontos dátuma, ekkor jelent meg a belügyminiszter 6471/1945 ein. sz. rendelete, amely a felszabadulás után első alkalommal határozta meg immár nemcsak a minisztérium szervezetét, hanem most már részletes ügybeosztását is. A minisztérium továbbra is négy főosztályra, ezeken belül pedig 16 ügyosztályra és 8 alosztályra tagolódott. Tehát az októberi rendelkezés a korábbi szervezeti felépítéshez képest strukturális módosítást nem eszközölt. Tisztázta ellenben az egyes szervezeti egységek ügykörét. I. Elnöki főosztály Az ///. (személyzeti) ügyosztály hatáskörébe tartoztak a minisztérium szervezetével kapcsolatos ügyek; a minisztérium alkalmazottainak személyi ügyei, beleértve a fegyelmi ügyeket is; a minisztérium ügyintézésének és ügykezelésének szabályozása és ellenőrzése; főispánok és kormánybiztosok személyi ügyei; a minisztériumot érdeklő nemzetgyűlési interpellációk és határozatok nyilvántartása; kitüntetési ügyek; az Országos Törvénytár és a Rendeletek Tárának szerkesztése és kiadása. Az 1/2. (gazdasági) ügyosztály feladata volt a minisztérium gazdasági ügyeinek, költségvetésének, zárszámadásának, hiteligénylésének, hitelátruházásoknak és a kiküldetéseknek intézése, továbbá a 41 BM közp. ir. 64251/1945. BM ein.