Levéltári Közlemények, 41. (1970)
Levéltári Közlemények, 41. (1970) 1. - Rácz Béla: A Belügyminisztérium újjászervezése, 1944. december–1948. július / 89–131. o.
100 Rácz Béla a IL fokú felülbírálási jogkört átadta a megyei főkapitányságoknak, magának pedig az említett ügyeknek csupán III. fokú felülbírálását tartotta meg. 32 Ám ennek ellenére is igen sok fellebbezés futott be a minisztérium illetékes osztályára. Ezért szükségessé vált önálló alosztály létrehozása az internálási ügyek intézésének felülvizsgálatára. Az új alosztályt VIj4. (ellenőrzési) alosztálynak nevezték; vezetője Zilahi László (MKP) lett. 33 A német fasizmus fegyveres legyőzése, az élet kezdődő normalizálódása, a kormányprogramba foglalt feladatok megvalósításának napirendre kerülése az osztályharc kiéleződéséhez vezetett. Az új helyzet szükségképpen megkövetelte, hogy a forradalom élharcosa, az MKP az állami adminisztráció központjaiban, a minisztériumokban is szervezett erőként jelen legyen, és így biztosítsa befolyását a minisztériumok vezetésében. Ettől a felismeréstől vezetve a párt közigazgatási osztálya 1945 júniusában tanulmányozta a közigazgatási apparátus tevékenységét, s arra a megállapításra jutott, hogy a közigazgatás nincs összhangban a forradalomnak az élet egyéb területén elért eredményeivel. Ezért az állami adminisztrációban dolgozó kommunistákat harcba szólította a közigazgatási munka jobbátételéért, demokratizálásáért. A párt júniusban a közigazgatás területén is kiadta a jelszót: „Arccal az újjáépítés felé." Hangsúlyozta: a mozgalom sikerének az a feltétele, hogy ne engedjük ellanyhulni a harcot a reakció ellen, amely helyenként máris felütötte a fejét. Az energikus harc biztosítása érdekében a pártvezetés elrendelte a kommunista pártcsoportok megalakítását a minisztériumokban. A kommunista pártcsoportok feladata volt a munkaterületükön a reakció szabotálásának, aknamunkájának leleplezése, a demokratikus erők összefogása és mozgósítása, a pártépítés elősegítése, biztosítása. A BM-ben 1945. július 19-én 17 kommunista részvételével alakult meg a kommunista pártcsoport. A BM-nek első kommunista párttitkára Poros Tamás volt, vezetőségi tagjai: Ékes István, Farkas Mihály, Sós Vera, Szebenyi Endre. 34 A vezetőség tagjai, Farkas államtitkár kivételével, a közrendészeti osztály beosztottjai voltak. Ide tartozott a párttagság abszolút többsége is. Csak 3 személy nem tartozott a közrendészeti osztályhoz: Tőkés Ottó, a miniszter egyik személyi titkára, Rex Tibor, a fegyverszüneti osztály beosztottja és Vajda Béla, a vármegyei osztály referense. A kommunista pártcsoport megalakításának helyességét jól érzékelteti a minisztériumon belül a kommunista párttagok számának meginduló gyors gyarapodása is. A pártcsoport megalakulása után egy hónapra a minisztérium kommunista párttagjainak száma már 38 főre nőtt, és további 10 személynek a felvétele volt folyamatban. A pártépítésre nagy szükség volt, mert a BM-ben nemcsak a Kisgazdapárt, de az SZDP is nagyobb létszámmal rendelkezett, mint a KP. Az NPP-nek is szämos tagja volt. Ez az arány a minisztérium személyi állománya összetételének természetes következménye volt. Az említett helyzet ellenére, a minisztérium demokratikus szellemének kialakítása érdekében, a kommunista pártcsoport felszólította a minisztériumban dolgozó SzDP és NPP párttagokat, hogy alakítsák meg saját pártszervezeteiket. A kommunisták a BM szakszervezeti bizottságain belül is valamennyi párt demokratikus együttműködését javasolták: a szakszervezetben a minisztérium dolgozóinak 80%-a tömörült. 35 32 Uo. 135516/1945. BM ein. 33 Uo. 4652/1945 BM ein. 34 PI Arch. f. 274-15/16. 35 Uo.