Levéltári Közlemények, 40. (1969)

Levéltári Közlemények, 40. (1969) 1. - TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSOK A MAGYAR TANÁCSKÖZTÁRSASÁG TÖRTÉNETÉHEZ - Fábián István: Forradalmi törvényszékek Pest megyében a Magyar Tanácsköztársaság idején / 73–104. o.

Forradalmi törvényszékek Pest megyében a Magyar Tanácsköztársaság idején 75 saságnak új igazságszolgáltatási szervezetre, új személyzetre és a proletárforradalom védelmére alkalmas jogrendre volt szüksége. A forradalmi törvényszékek megszervezése és működése ezeket az igényeket szolgálta. A Tanácsköztársaság idején megjelenő Proletárjog c. jogászfolyóirat a forradalmi törvényszékek számára két alapelvet állapított meg: „Az egyik alapelv az, hogy eszköze legyen a proletár-osztályuralom védelmének, — a másik: hogy a kommunista állam által felállított termelési rendet és a javak elosztásának rendjét büntetőszankcióval lássa el."

6 S hozzátehetjük: a munkások, parasztok, katonák és a csatlakozó értelmiségiek, — akik e törvényszékek személyi állományát adták, — be is töltötték ezt a feladatot. A forradalmi törvényszékek megszervezése A forradalmi törvényszékekre a Tanácsköztársaság első rendeletei már utalnak, jóllehet a Forradalmi Kormányzótanács IV. sz rendelete, — amely e törvényszékek felállítását határozta el — csak március 25-én jelent meg. így a március 21-én kelt II. sz. rendelet a szesztilalomról, valamint a III. sz. rendelet a fegyverviselési tilalomról már említi a forradalmi törvényszékeket, mint a Tanácsköztársaság államrendjének büntetőjogi szerveit. A sorrendben első, de megjelenése szerint március 24-i, a statáriumról szóló I. sz. rendelet pedig közli: „A bűnösök felett forradalmi törvényszék ítél."

7 A Forradalmi Kormányzótanács 1919. március 24-i ülésén fogadta el Rónai Zoltán igazságügyi népbiztos rendelettervezetét a forradalmi törvényszékekre vonatkozóan.

8 A rendelettervezet az említett IV. sz. rendeletben látott napvilágot március 25-én, és intézkedett a forradalmi törvényszékek felállításáról, szervezetéről, hatásköréről, eljárásáról, a vád és védelem szerepéről, a terhelt jogairól, a tárgyalás lefolytatásának módjáról, helyéről és időpontjáról, az ítélethozatalról, a fellebbvitel és más perorvoslat kizárásáról, a kiszabott büntetés azonnali végrehajtásáról. E rendeletet későbbi időpontokban több, a forradalmi törvényszékekre vonatkozó egyéb rendelet követte.

9 A rendeletekből kitűnik, és a Pest megyei forradalmi törvényszékekre vonatkozó adataink is bizonyítják, hogy megszervezésük a burzsoá igazságszolgáltatási szervezet felszámolását célozta. Az ugyancsak március 25-én megjelent VIII. sz. rendelet erről így intézkedett: „Addig is, amíg az igazságügyi szervezet végleges átalakítása meg nem történik, az igazságügyi népbiztosnak joga van ítélőbírakat és e Proletárjog, 1919. március 29. „A proletárállam büntetőjoga" c. cikk, szerzője Földesi Kálmán. T Vö. Tanácsköztársasági törvénytár. A Forradalmi Kormányzótanács I. sz. rendelete: statárium. 8 PTIA 653 f. 3/24. TK iratmásolatok, a Forradalmi Kormányzótanács március 24-i ülés jegyzőkönyvének másolata, 13. pont. A határozat lerögzíti: halálos ítéletet csak egyhangú határozattal hozhatnak a forradalmi törvényszékek, az ítélet végrehajtásához a Forradalmi Kormányzótanács jóváhagyása nem szükséges. — 1919. április 22-én a Forradalmi Kormányzótanács a dömsödi ellenforradalmárok ellen hozott négy halálos ítéletből egyet hagyott jóvá, három elítélt kegyelmet kapott. (Ülésjkv. 2. pont.) Tehát a büntetésvégrehajtás módja — különösen a halálos ítéletek esetében — még nem volt végleges. 9 Megemlítjük a FKT XCIV. sz. rendeletét, amely május 16-án jelent meg. E rendelet a forradalmi törvényszékekre vonatkozó alapvető, IV. sz. rendeletet a szükséghez képest, bő vitette, kiegészítette. A forradalmi törvényszékek egész működése e két rendeleten alapult, a többi, vonatkozó rendelet (XXXIX., XLV., stb. és az I. N. egyes rendeletei) a forradalmi törvényszékek működésének alapelveit lényegében nem érintették.