Levéltári Közlemények, 40. (1969)

Levéltári Közlemények, 40. (1969) 2. - KRÓNIKA - Balázs Péter: Az Országos Levéltár és a tanácsi levéltárak 1968-ban / 397–413. o.

Krónika 407 Istvánnak az országos hatáskörű szerveknél folyó selejtezésekről, Szabó Ferencnek és Bálint Ferencnek a Békés megyei tanácsok iratkezeléséről és irattárainak helyzetéről, Danes Istvánnénak a csoportszámos iratkezelés problémáiról, Sárközi Zoltánnak a Lenin Kohászati Művek irattári rendszeréről, G. Balogh Juditnak az ügyvitelgépesítés és a lyukkártya rendszerű gépi adatfeldolgozás néhány problémájáról, Réti Lászlónak az irat tárosképzés néhány tapasztalatáról és Tompa Istvánnénak a Nemzeti Bankban folyó irattárosképzésről írt összeállítása a Levéltári Szemlében került közlésre. A levéltári beszámolókat Balázs Péternek a magyar állami levéltárak, Ember Győzőnek a Magyar Országos Levéltár 1967-ben végzett munkájáról, Kiss Dezsőnek a Hazafias Népfront archívumáról, Csillag Pálnak a SZOT levéltár helyzetéről, Danes Istvánnénak az Országos Levéltár népidemokratikus kori Igazságügyi Levéltáráról, Endrényi Ferencnének az Országos Levéltár Népidemokratikus osztályának 1962—68. évi kutatóforgalmáról, Kállay Istvánnak az Országos Levéltár Népidemokratikus Osztálya 1967. évi iratgyarapodásáról, Puskás Attilának a szekszárdi levéltár tanácsi irányítás alatti első esztendejéről és Schneider Miklósnak a Nógrád megyei Levéltár sorsának alakulásáról és jelenlegi helyzetéről (az első a LK-ben, a többi a LSz-ben) szóló ismertetése képviselte. A külföld levéltárügyével, illetve magyar levéltárosok külföldi útjaival Szedő Antalnak és Varga Jánosnak a madridi VI. Nemzetközi Levéltáros Kongresszusról, Varga Sándornénak az európai szocialista országok levéltári vezetőinek moszkvai tanácskozásáról, Sashegyi Oszkárnak a Milánói Állami Levéltárról, Kiss Dezsőnek a magyar—horvát kormányzóknak a fiumei levéltárban levő 1870—1918. évi iratairól, Oltvai Ferencnek jugoszláviai tanulmányútjáról, Borsa Ivánnak a mormon egyház genealógiai társaságáról, Iványi Emmának az angol iratkezelési szabályzatokról, Teke Zsuzsának az olasz levéltárügy 1964—66. évi helyzetéről és problémáiról, Káposztás Istvánnak a Szovjet Irattani és Levéltárügyi Tudományos Kutató Intézet feladatairól és perspektíváiról és Padányi Gulyás Gyulánénak a párizsi Havas hírügynökség levéltáráról szóló beszámolója, továbbá „Az iratkezelés új módszerei az NDK-ban" és „A spanyol levéltárak" című írások (valamennyi a LSz-ben) foglalkoztak. Karsai Elek angliai útjáról az Eszakmagyarország с újság 16 számában írt folytatólagos beszámolót. AforráspubJikációt „A magyar internacionalisták a Nagy Októberi Szocialista Forradalomban és a polgárháborúban" c. szovjet—magyar közös kiadvány II. kötete (Bélay Vilmos közreműködésével), Sashegyi Oszkárnak a „Magyarország beolvasztása az ausztriai császárságba. Iratok az olmützi alkotmány előtörténetéhez", Karsai Eleknek a „Brit diplomáciai iratok az 1921. évi húsvéti királypuccs történetéhez" és „A brit-magyar diplomáciai érintkezés történetéhez a polgári demokratikus forradalom idején" (mindhárom a LK-ben), a történeti statisztikát Bácskai Verának ,,A pesti Belváros háztulajdonosainak mobilitása 1733—1820" és Balázs Péternek „Egy kereskedőcsalád élete és üzleti tevékenysége Győrött a XIX. század közepén" (mindkettő a Történeti Statisztikai Évkönyv 1965—66. évi kötetében) című összeállítása képviselte. IIa Bálintnak „A regionális kutatásról" szóló írását, továbbá a levéltárosok 1967-ben publikált helytörténeti munkásságáról szóló tájékoztatót, valamint „Az élet megindulása a felszabadulás után" témakörben Balogh Istvánnak a Szabolcs megyei és Lengyel Alfrédnak a Győr-Sopron megyei nemzeti bizottságokról, végül Bálint Ferencnek egy viharsarki járás felszabadulás utáni mezőgazdasági helyzetéről szóló értekezését a LSz közölte. A Népességtudományi Kutatóintézet Közleményeiben IIa Bálintnak a „Zusammenhänge der Regionalgeschichte und der historisch-statistischen Forschungen", a LK-ben Tóth Tibornak „A szocializált gazdaságok szervezete Somogy megyében 1919-ben", a Fejér Megyei Történeti Évkönyvben Farkas Gábornak a „Politikai irányzatok és küzdelmek Fejér megyében az őszirózsás forradalom idején", valamint a „Paizs Pál a forradalomban", továbbá Kállay Istvánnal a „Fejér megye az első világháború idején", valamint István Saroltával és Móra Magdával a „Földkövetelő mozgalmak Fejér megyében 1918. november—1919 március között", Móra Magdának a „Szociális helyzet Fejér megyében 1917—1919 között", a Fejér Megyei Szemlében Farkas Gábornak „Az őszirózsás forradalom és előzményei Fejér megyében és a „Nagykarácsonyszállás története", valamint Móra Magdának a „Fejér megye hűségnyilatkozata Kossuth Lajos kormányzónak", a Veszprém Megyei Múzeumi Közleményekben Vörös Károlynak az „Inasélet Pápán a XIX. sz. első negyedében" című feldolgozása jelent meg. „Az agrárfelsőoktatás 100 éve Debrecenben" с kötet szerkesztési munkáit Komoróczy György végezte. A kötetben található Újlaky Zoltánnak „Az agrárakadémia a Tanácsköztársaság alatt" с írása. A Borsodi Történelmi Évkönyv Román Jánosnak az „Adatok Borsod, Abaúj és Zemplén megyék XVI—

XVII. századi gazdaság-, társadatom- és művelődéstörténetéhez a Liber Redituumok alapján", a Kiskunság Balanyi Bélának „A Három Város eddig ismeretlen XVII. századi iratok tükrében" és a Kortárs a „Nagykőrös múltjából", a Móra Ferenc Múzeum Évkönyve (1966—67) Oltvai Ferencnek és Vinczi Károlynénak „A szegedi Zsótér-ház építése", a Néprajzi Közlemények (1966. 3—4.) Szabó Ferencnek a „Dél-tiszántúli munkásszerződések 1889—1944", ugyané szerzőnek a Békési Élet „Az első ipari sztrájk Békés megyében" és „A szocialista mozgalom kezdetei a Sárréten 1919-ben",