Levéltári Közlemények, 40. (1969)
Levéltári Közlemények, 40. (1969) 2. - KRÓNIKA - Balázs Péter: Az Országos Levéltár és a tanácsi levéltárak 1968-ban / 397–413. o.
Krónika .399 — raktárának iratait a tanács a volt piarista rendházban átalakítandó helyiségekbe költözteti. A csereraktárak átépítése, illetve a költözés folyamatban van. Ez a csere a levéltár számára előnyösnek ígérkezik, mert a most kapott helyiségek szomszédságában a levéltárnak már évek óta raktárai vannak s a tanács — a még itt található intézmények kiköltöztetése és a szükséglakások felszámolása után — az egész épületet levéltári célra szándékozik átadni..— Tolna megyében a levéltár csere révén a meglevő raktárakhoz közvetlenül kapcsolódó, új — galériás — állványzattal ellátott helyiségekhez jutott. Távlatilag remény van további helyiségeknek a levéltár számára történő átadására, ami azt jelenti, hogy az intézmény fejlesztésének kérdése a jelenlegi épületen belül megoldódik. E pozitív jelenségek mellett a tanácsi levéltárak esetében adódtak nehézségek is. Borsod megyében a sátoraljaújhelyi fióklevéltár raktári férőhelye az épületszárny bontási munkái miatt csökkent, Miskolcon pedig a levéltárnak a raktárak közelében fekvő 2 irodahelyiségét a megyei tanács vette igénybe s helyettük az épület egy másik részében az előzőknél kisebb, a raktáraktól távolabb fekvő szobákat adott. A levéltárnak egyébként is meglevő elhelyezési nehézségeit ezek a cserék tovább súlyosbították, sőt a kutatószolgálat átmeneti szüneteltetését is előidézték. — GyőrSopron megyében a mosonmagyaróvári fióklevéltárat a tanács a volt megyeházáról a jelenleg kollégiumként működő egykori MTH iskolában kialakított helyiségekbe költöztette. Bár a raktárak irattárolási célra alkalmasak, az egyúttal kutatószobául is szolgáló irodahelyiség azonban nem felel meg rendeltetésének, méltatlan egy tudományos intézményhez, s így a csere a fióklevéltár általános helyzetét tekintve előnytelennek bizonyult. A többi levéltár elhelyezésében lényeges változás nem történt. Említést érdemel azonban a Csongrád megyei tanácsnak az a kezdeményezése, hogy a megyei levéltárat és könyvtárat új, modern épületben kívánja elhelyezni. E célból beruházási programot készítettek a IV. ötéves tervben kb. 85 milliós költséggel megvalósítható objektum építéséhez. Említésre méltó felújítási munka az Országos Levéltárban (a tetőzet és az elektromos hálózat javításának megkezdése), a Baranya megyei Levéltárban (a házfelügyelői lakás modernizálása, festési munkák és kályhaépítés), a Békés megyei Levéltárban (a villanyhálózat korszerűsítése), a Heves megyei Levéltárban (festés, parkettázás, a világítás korszerűsítése) és a Pest megyei Levéltárban (a Gorkij fasori raktárban a villanyvezetékek felújítása) folyt. A technikai fejlesztés, illetve a berendezések korszerűsítése terén az Országos Levéltár (fotóés restauráló műhely gépparkjának gyarapítása), a Baranya megyei (az igazgatói szoba és a kutatóterem bútorzatának felújítása, írógép beszerzése), a Bács megyei (térképszekrény és üvegezett szekrények beszerzése), a Békés megyei (vendégszoba berendezése, fényképezőgép és filmleolvasó beszerzése), a Borsod megyei (írógépek vásárlása), a Csongrád megyei (irattároló dobozok beszerzése), a Hajdú megyei (irodabútor és írógép vásárlása), a Pest megyei (írógépek, irattároló dobozok és fotóberendezés beszerzése) és a Tolna megyei Levéltár (irattároló dobozok és írógép beszerzése) ért el említésre méltó eredményeket. A Baranya és a Tolna megyei tanács jelentős áldozatvállalással biztosította a levéltár évkönyvének megjelentetését, a Bács, Somogy és Vas megyei tanács pedig iratvásárlással is jelentősen gyarapította levéltára helytörténeti forrásbázisát. Szervezeti változások. Személyi ellátottság A Művelődésügyi Minisztériumban végrehajtott átszervezés folytán a Levéltári Osztály 1968. jan. 1-től Levéltári Igazgatóságként működik tovább, ami a dolgozók létszámának 9 főre való emelését is jelentette. Az év elején Szedő Antal nyugállományba került s az Igazgatóság vezetőjévé a művelődésügyi miniszter Varga János kandidátust, a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézete tudományos munkatársát nevezte ki. A Levéltárak Gazdasági Hivatala az év elején megszűnt, s dolgozóiból 11 főt az Országos Levéltár, 1 főt a Levéltári Igazgatóság és 2 főt (még 1967 decemberében) a Pest megyei Levéltár vett át. Az Országos Levéltár a rendelkezésére bocsátott státusokkal elsősorban Gazdasági Hivatalának létszámát növelte, az eddigi kiadványcsoport feladatai viszont a létszámban is megerősített titkárságra hárulnak. Salgótarjánban 1968. jan. 1-én megalakult a Nógrád megye Levéltár, amely a Pest megyei Levéltártól átvette a gyűjtőkörébe eső iratokat. A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei 2. sz. Levéltár önálló intézmény jellegét az év folyamán a megyei tanács megszüntette, minek következtében az fióklevéltárként működik tovább. A volt területi állami levéltárak tanácsi irányítás alá helyezése következtében megszűnt az eddigi területi felügyelői rendszer. Az Országos Levéltár Gazdasági Hivatalának élére Papp Ibolya került. A Levéltári Szemle szerkesztését az év elején Sashegyi Oszkár vette át. A levéltárak dolgozói létszámának alakulását a következő táblázat szemlélteti:
