Levéltári Közlemények, 40. (1969)

Levéltári Közlemények, 40. (1969) 2. - FOLYÓIRATSZEMLE - Bélay Vilmos: Szovjetszkie Arhivü, 1967–1968. / 390–393. o.

392 Folyóiratszemle szolgálatáról tudósítanak. 1967 tavaszán rendelte el a Szovjetunió Levéltári Főigazgatósága, hogy az állami levéltárak tájékoztató szolgálatát tovább kell fejleszteni. A tájékoztató szolgálat szervezésimódszertani megalapozásán kívül a tudományos és technikai tájékoztatás racionalizálását és a tapasztalatcserét is a főfeladatok közé iktatta a rendelet. — I. N. FIRSZOV a Központi Történeti Levéltár (CGIA) tudományos kutatómunkájáról tájékoztat. Ez alatt a következő levéltári munkákat érti: a levéltárügy elméleti és gyakorlati kérdései, az archeográfia, a forrástudomány, a közigazgatástörténet, a fondok komplektizálása és tudományos tájékoztató munka művelése. Szerző ismerteti a levéltárnak a fenti témakörökbe vágó kiadványait is. — L. I. JAKOVLEV beszámol a Koppenhágai Levéltári Kerekasztal konferenciáról. — R. L. GRIGORJAN az Örmény Szovjetköztársaság Központi Történeti Levéltárának kiegészítési (komplektizálási) munkáiról, A. M. SZTOROZSEVA a Rjazanyi Területi Levéltár h. vezetője a személyi fondok begyűjtéséről számol be. — A füzet végén több rövidebb közlemény olvasható az írásbeli ügyintézés jobbá tételére irányuló erőfeszítésekről. — Nr.2.: A forrásközlemények közt első helyen a polgárháború 25 fontos dokumentumával találkozik az olvasó (1919—1920); — V. Sz. POZNANSZKIJ a levéltárügy szibériai kiépítésének történetét ismerteti (a szovjethatalom első tíz esztendejében); — JE. V. MASKINA, SZ. T. PLESAKOV és V. A. TYUNYEJEV a kerületi (rajon-) és városi állami levéltárak munkájáról tájékoztató cikkükben az Orosz Szocialista Szövetségi Szovjetköztársaság 1742 kerületi és városi levéltárának helyesebben: irattárának munkásságáról írnak. Ezeknek legfontosabb feladata az iratanyag megmentése, és selejtezés után a végleges megőrzésre szánt anyagnak a területi állami levéltárba juttatása. — N. I. KUZNYECOV az Orosz Szociáldemokrata Munkáspárt Központi Bizottsága fondját ismerteti (1903— 1905. évek). — Ezután forrásközlemények következnek: az egyiknek tárgya az orosz-kazah gazdasági kapcsolatok fejlődése (1822—1850), a másikénak a pártmunkások mozgósítása a falu megsegítésére (1925). —- JE. I. NYIKIFOROV a mozgófilm-foto- és hangdokumentumok megőrzésre való kiválogatása, illetve selejtezése kérdéséhez szól hozzá. Egy rövidebb illusztrált közlemény azt beszéli el, hogy miként állapították meg egy korábban tévesen meghatározott kino-felvételről, hogy az a hősi halált halt Wienermann Lajos magyar internacionalista temetését ábrázolja. —• Nr. 3.: G. A. BELOV a Szovjetunió Levéltári Főigazgatóságának vezetője a szovjet levéltárügy 50 éves fejlődését tekinti át. Főleg azt emeli ki, ami az 1918. évi lenini dekrétum szellemében megszervezett szovjet levéltárügyet a forradalom-előtti Oroszország és a mai kapitalista országok levéltárügyétől megkülönbözteti. Büszkén állapítja meg, hogy a szovjet levéltárosok sikeresen oldották meg feladataikat és minden reményünk megvan arra, hogy a jövőben is sok szép eredményt érnek el munkájukkal. — Ugyancsak az ötven évvel ezelőtt kiadott levéltári dekrétumot és a félévszázados munkásságot méltatja K. G. MITJÁJEV professzor. — L. P. VOLKOV és L. N. KRIVOSEIN a levéltárak és a közönség címen azzal a kérdéssel foglalkoznak, hogy milyen eredményeket értek el a szovjet levéltárak a népművelés területén. Ennek során szólnak a levéltáraknak a különféle állami hivatalokkal, társadalmi szervezetekkel, sajtóval, rádióval és televízióval való együttműködéséről, beszámolnak a nevezetesebb kiállításokról. —• Ehhez hasonló tárgyú az a cikk, melyben különböző szovjet levéltárak vezetői — az Októberi Forradalom Központi Állami Levéltára, a Népgazdaság Központi Állami Levéltára, a Központi Irodalmi és Művészeti Levéltár, a Hangdokumentumok Levéltára, továbbá azerbajdzsáni, grúz és tádzsik levéltári intézmények vezetői tudósítanak a vezetésük alatt álló levéltárak, ill. levéltári intézmények tevékenységéről, különös tekintettel arra, hogy miképp segítettek a lakosságnak. — M. JA. KAPRÁN a szovjet levéltárosok nemzetközi kapcsolatairól írva megemlékezik a Levéltárak Nemzetközi Tanácsa kongresszusáról és kerekasztal értekezleteiről. Beszámol a cikk többek közt a külföldi országok levéltári intézményeivel közösen készített publikációkról, ezek sorában a magyar intézetekkel közös forráskiadványról „A magyar internacionalisták részvétele az Októberi Forradalomban és a Szovjetunió polgárháborújában" с publikációról. — A levéltárügy kiépítésének krónikája с közlemény 1918-tól kezdődően napjainkig haladva időrendben ismerteti röviden, hogy milyen jelentősebb levéltári események történtek. — V. V. CAPLIN a szovjet levéltáraknak a második világháború során történt pusztulásáról, hányattatásáról számol be.—Ju. F. KONONOV egy nemrég elhunyt kiváló szovjet levéltárosról, V. V. Makszakovröl emlékezik meg. — A füzet következő részeiben a szlovák levéltári folyóirat („Slovenska archivistika") és az amerikai levéltári folyóirat (,,The American Archivist") ismertetése olvasható. — Nr. 4.: Ez a szám is a szovjet levéltárügy ötven éves születésnapjának szentelt ünnepi szám. Különféle szovjet kulturális intézmények vezetői köszöntik az ünnep alkalmából a levéltárakat. —• V. K. KRIVORUCSENKO a Szovjetunió Komszomol-szervezetének'levéltárügyét ismerteti. A Komszomol központi levéltárába szervezet vezetőségének iratanyagát veszi át (jelenleg 300,000 őrzési egység van ebben a levéltárban: a Komszomol Központi Bizottságának, továbbá kongresszusainak, konferenciáinak anyaga). — G. I. POPOV A, G. A. FEOKTYISZTOVA és N. M. SEPUKOVA az „ismétlődő tartalmú" anyag levéltári átvételéről írnak. A különböző fondokban meglevő azonos iratok (duplikátumok) megőrzésének, illetve selejtezésének kérdéséről van itt szó. A kérdés meglehető-