Levéltári Közlemények, 40. (1969)

Levéltári Közlemények, 40. (1969) 1. - TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSOK A MAGYAR TANÁCSKÖZTÁRSASÁG TÖRTÉNETÉHEZ - Jenei Károly: A Pénzintézeti Központ szerepe a Magyar Tanácsköztársaság bankrendszerében / 37–55. o.

A Pénzintézeti Központ szerepe a Magyar Tanácsköztársaság bankrendszerében 39 mányzói minőségben Lengyel Gyula népbiztost állították. Míg a kapitalista bankok vezérigazgatóinak és igazgatóinak munkaviszonyát fokozatosan megszüntették, a PK az egyetlen pénzintézet volt, ahol az osztályigazgatók valamennyien helyükön maradtak s végezték a Tanácsköztársaság érdekében munkájukat.

5 Dr. Miklós Armand és Gyulay József megbízatását a PK bizalmi testülete megelégedéssel fogadta s közölte a Pénzügyi Népbiztossággal, hogy az intézet kipróbált szervezetét készséggel felajánlja a Tanácsköztársaság szolgálatára.

6 Lengyel Gyula kormányzó

7 fenntartás nélkül támogatta a PK ellenőrző megbízottainak törekvését, hogy az intézet a Tanácsköztársaság vezető bankja legyen és a tanácskormány pénzügyi műveleteinél reá támaszkodjon. Ennek csakhamar gyakorlati eredményei is mutatkoztak. A tanácskormány egyre nagyobb mértékben vette igénybe a jól szervezett intézetnek a munkáját. A PK Tanácsköztársaság alatt kifejtett rendkívül sokirányú tevékenységének bemutatása előtt szükségesnek látszik, hogy előbb az intézet szervezetében történt változásokat ismerjük meg. Az ügyvitel irányítását a vezérigazgató helyett a népbiztosi megbízottak vették át. De az intézet vezetésében jelentős szerep jutott az alkalmazottak bizalmi testületének is. A PK bizalmi testülete még az októberi polgári demokratikus forradalom első napjaiban, 1918. november 4-én alakult meg.

8 A bizalmi testület a Tanácsköztársaság kikiáltása után néhány hétig még ebben az összetételben működött és ülésein az intézet szempontjából minden fontosabb kérdést megvitatott. Az általa létrehozott jóléti, fegyelmi és személyzeti bizottságokban pedig az alkalmazottak felvétele, berendelése, elbocsátása, segélyezése és élelmezése ügyében hozott döntéseket, melyeket a népbiztosi megbízottak rendszerint jóváhagytak. Különösen jelentős volt a személyzeti bizottság működése, mert hozzájárulása nélkül senkit felvenni vagy berendelni nem lehetett. A bizalmi testület állásfoglalását Lengyel Gyula kormányzó is magáévá tette, amikor az intézet régi alkalmazottait, mint szakembereket kivétel nélkül meghagyta állásukban.

9 A PK bizalmi testületét 1919. május 10-én újraválasztották. A szavazás eredményeként a bizalmi testület összetétele megváltozott: a régi tagok nagyrésze nem kapta meg a megválasztásához szükséges szavazatokat. Az újraválasztott bizalmi testületben a vezetés a revizorok kezébe került, akiknek nemcsak a száma, de a jelentősége is megnőtt az intézet új feladatkörében.

10 A Pénzügyi Népbiztosság 1919. május végén a népbiztosi megbízotti intézményt megszüntette és pénzintézetek, így a PK élére is üzletbiztosokat állított, mert a Tanácsköztársaság pénzintézeti politikájának következetes megvalósítása érdekében az egyszemélyi vezetést célravezetőbbnek ítélte. A PK bizalmi testülete az intézet éléről távozó Lengyel Gyula népbiztos felhívására, május 22-i ülésében három jelölteti dr. Miklós Armandot, dr. Vajda Ákost és Heltai Bélát javasolta az üzletbiztos 6 dr. Schober Bélát, aki 1918-tól kezdve tényleges vezérigazgatója volt az intézetnek, Leugyel Gyula népbiztos április 24-én illetményeinek folyósítása mellett a szolgálat teljesítése alól felmentette. 6 OL Z 92—6.: Bizalmi testület jkve, 1919. mára 22. 7 Lengyel Gyula pénzügyi népbiztos egyúttal az Osztrák—Magyar Bank Budapesti Főintézetének is kormányzója volt. 8 OL Z 92—8. : Bizalmi testület ir. 9 Uo. 1919. márc. 31.jkv. 10 Uo. 1919. május 10. jkv. A Bizalmi testület új tagjai lettek: Antal Károly, Lengyel Samu, Rössler Julianna, Szalkay Lajos és Szaplonczay Oszkár. Az első Bizalmi testület tagjai közül csak dr. Miklós Armandot, Rössler Nándort és Somló Gyulát választották meg újra.