Levéltári Közlemények, 40. (1969)

Levéltári Közlemények, 40. (1969) 2. - Borsa Iván: A Magyar Országos Levéltár Diplomatikai Levéltára I., A gyűjtemény kialakulása / 289–323. o.

A Magyar Országos Levéltár Diplomatikai Levéltára I. 297 Az időrendezés év-hó-nap szerint történt. A közelebbi dátum nélküli oklevelek az illető év végére kerültek. Az év nélkülieket hozzávetőleg állapították meg és „X" körül keltezéssel X év végén helyezték el. Viszonylag sok évnélküli oklevél került az 1400. és az 1500. évhez. Ezt az átmeneti állapotban levő gyűjteményt „vegyes gyűjtemény"nek,

25 a Diplomatikai Levéltár „Lymbus"-ának

26 nevezték. A Diplomatikai Levéltár törzse felállításának utolsó fázisa több feladat párhuzamos elvégzését követelte meg. Ekkor történt meg az oklevelek végleges sorrendjének kialakítása és jelzettel (sorszámmal) való ellátása, az okleveles anyagnak dobozokba és csomókba való helyezése, az időrendi mutatólapok időrendezése, folyószámozása és elhelyezése, valamint a számkönyv felfektetése. A munkának ez a része megállapíthatóan 1878-ban kezdődött és 1882 februárjában fejeződött be.

27 A legkorábbi átírás álapján időrendbe szedett oklevelek jelzettel való ellátása eleinte problémáktól mentesen folyt. A boríték jobb felső sarkára piros nyomdafestékkel fekvő téglalap alakú keretes bélyegzőt nyomtak, s ez a bélyegző került az oklevél hátlapjára is. A bekeretezett rész felső felébe „M.O.D.L." betűk vannak, s alsó felébe került az oklevél jelzete, a fekete tintával írt sorszám. Amikor a munka elérkezett az 1268. év és a 15. doboz végéig, valamint a 667. sorszámig, két olyan oklevél került kézbe, melyek dátumuk (1265 körül és 1266) alapján korábbi elhelyezést igényeltek volna. A két oklevél megkapta a soron következő számot, de nem fekete, hanem piros tintával, s a két oklevelet mintegy pótlásként az időrendileg megfelelő dobozokban helyezték el. A munka további folyamán is hol több, hol kevesebb oklevélről derült ki, hogy időrendileg előbbre valók. Ezek két nagy kategóriából rekrutálódtak. Az egyik kategóriába azok tartoztak, amelyekről menet közben állapították meg, hogy téves dátumfeloldás vagy dátummeghatározás következtében későbbre kerültek a kelleténél, a másik kategóriába pedig a menet közben érkezett kiegészítések sorolhatók. Ha egy oklevélről történetesen az derült ki, hogy keltezése későbbi, azt egyszerűen hátrább helyezték el a Lymbus-ban. Az előbbre való pótlások, amelyeknek jelzetét a borítékon mindig piros tintával írták, elhelyezése eleinte gyakrabban, kisebb mennyiségben, később ritkábban és nagyobb mennyiségben történt.

28 25 OL, Y 1,

1. 54/1879, 106/1881. 26 OL, Y 1,

1. 54/1879, 492/1881. 27 A munka előrehaladásának egyes fázisait nagyon nehéz rögzíteni. 1877 márciusában az oklevelek kiemelése még csak igen a kezdetén lehetett. Ez abból következtethető, hogy amikor a Magyar Tudományos Akadémia a Belügyminisztériumon keresztül engedélyt kért Nagy Imre, Nagy István, Pesty Frigyes és Óvári Lipót részére, hogy az Anjou-kori okmánytár munkálatai céljára okleveleket lakásukra kölcsönözhessenek, az engedéllyel kapcsolatos rendelkezést végrehajtásra még Stentzinger Alajos, a kincstári levéltárat vezető helyettes aligazgató kapta meg. (OL, Y 1, III. 15 1/2/1875, 199/1877.) — 1878 októberében már 40 doboz készen volt. (OL, Y 1,

1. Ill/ 1875, 817/1878.) — 1879 februárjában az 1361. évnél tartottak a beszámozással és elhelyezéssel. (OL, Y 1,

1. 54/1879, 153/1879 és 276/1879.) — A Századok 1882. évi 1. száma azt adta hírül, hogy „a diplomaticai osztály felállítása befejezéshez közeledik" (87. lap). — A felállítás munkája 1882 februárjában fejeződhetett be, mert az első pótlások egyike, a Vitális gyűjtemény elhelyezésére ekkor került sor. (OL, Y 1,

1. 200/1882, 320/1882.) 28 A15. doboz befejeztével 2, a 16. doboz közben 8, a 18. doboz befejeztével 16, a 19. doboz befejeztével 4, a 22. doboz közben 7, a 23. doboz közben 5, a 25. doboz közben 10,