Levéltári Közlemények, 40. (1969)

Levéltári Közlemények, 40. (1969) 2. - Borsa Iván: A Magyar Országos Levéltár Diplomatikai Levéltára I., A gyűjtemény kialakulása / 289–323. o.

290 Borsa Iván a gyűjtemény valamennyi darabja — oklevél. Minthogy a Magyar Országos Levéltár teljes Mohács előtti anyaga ebben a gyűjteményben volt, általánossá vált a magyar levéltári szóhasználatban az, hogy oklevél alatt elsősorban (ha ugyan nem kizárólag) Mohács előtti iratokat, okleveleket, missiliseket, számadásokat stb. értenek, a Mohács utáni okleveleket inkább valamelyik oklevélfaj nevével illetik (pl. privilégium, pátens). Ez a terminológiai torzulás az oka annak is, hogy oklevéltanilag képzett külföldi érdeklődők úgy vélik, hogy a gyűjtemény — ahogy ez külföldön sok helyen előfordul — csak az oklevéltani értelemben vett okleveleket tartalmazza. A gyűjtemény ma a Magyar Országos Levéltár Q szekciójában (Mohács előtti gyűjtemény) Diplomatikai levéltár elnevezésű levéltár.

3 A Diplomatikai Levéltár szervezése és felállítása A Diplomatikai Levéltár annak a nagyszabású levéltárszervező munkának egyik gyümölcse, amely a múlt század 70-es éveiben folyt és az addigi rendi jellegű Országos Levéltár helyett létrehozta a polgári korszak Országos Levéltárát, mely hivatva volt átvenni a megszűnt feudális kormányszervek és felső bíróságok iratanyagát, s azt mind a kormány, mind pedig a történettudomány céljaira hozzáférhetővé tenni. 1867. április 1-én a Magyar Tudományos Akadémia ülésén a történettudományi osztály részéről Wenzel Gusztáv javasolta az új levéltár megszervezését. Az üggyel a képviselőház is foglalkozott és szorgalmazására a Belügyminisztérium ankétot hívott össze. Az „államíevéltári enquête", melynek munkájában jelentős szerepet játszott Pauler Gyula, a később megszervezett új levéltár első vezetője, 1872. november 21-én készítette el javaslatát,

4 ami az 1873. évi költségvetés tárgyalásakor az országgyűlés pénzügyi bizottsága elé is került. A bizottság az üggyel csak pénzügyi szempontból foglalkozott, s nem fogadta el a belügyminiszter ezzel kapcsolatos előterjesztésének minden tételét. S ha az ankét bizottságának jelentése e fórumon első alkalommal nem is érte el a kívánt hatást, mégis jelentős szerepet játszott abban, hogy az ügyet napirenden tartva a minisztertanács 1874. szeptember 19-én hozzájárult ahhoz, hogy a belügyminiszter az uralkodóhoz előterjesztést tegyen az országos levéltárnok kinevezésére. Ferenc József 1874. október 14-én Pauler Gyulát országos levéltárnokká nevezte ki és vezetése alatt az új Országos Levéltár 1875. március 1-én megkezdte működését.

5 Az ankét bizottságának javaslata az új levéltár részére rendezési főelveket állapított meg. Ezek szerint: ,,A) Az államlevéltár alkatrészeit (szekciók) képező egyes levéltárak irományai nem fognak külön kezeltetni, hanem összesíttetnek. B) Az összesítésnek akként kell történni, hogy az irományok bizonyos megállapítandó osztályokba, vagyis főszakokba chronologiai rendben helyeztetnek el."

6 3 A Magyar Országos Levéltár fond- és állagjegyzéke. (Magyar Állami Levéltárak Fondjegyzéke I. kötet.) Budapest 1959. 2. rész 2—22. 4 Az ankét bizottságának jelentését 1872. november 22-i keltezéssel lásd Századok 1873. évf. 1—8. 5 Az Országos Levéltár megszervezésével kapcsolatos eseményekre vonatkozóan Miskolczy Gyula: Az Országos Levéltár felállítása. Levéltári Közlemények I. (1923) 6—24. 6 Századok 1873. évf. 4—5.