Levéltári Közlemények, 40. (1969)
Levéltári Közlemények, 40. (1969) 2. - Iványi Emma: Klapka György iratai, 1848–1892 : Párizsban élő unokájának ajándéka / 245–270. o.
250 Iványi Emma Klapka Genfben ismeretséget kötött James Fazy polgári radikális politikussal, a Svájci Általános Bank elnökével s az ő révén előbb állást kapott a bankban, majd bekerült az igazgatótanácsba is. A Svájci Bank™ külföldi összeköttetései révén kapcsolatba jutott az európai nagytőkésekkel, sőt államférfiakkal is. Cavour szard miniszterelnökkel pl. bizonyára Fazy ismertette össze Klapkát. Lehetősége nyílt önálló üzleti vállalkozásokra is, különösen az európai nagy vasútépítkezések terén s megpróbálkozott tőzsdejátékkal is. Kiemelhetjük a most kapott hagyatékban a banknak, vezetőinek, svájci és külföldi fő ügyvivőinek (pl. Brettmayrnek, De Ferneznek, Freiligrathnak, Goldsmidnek, Löwingernék) Klapkához intézett nagyszámú levelét. Megítélésünk szerint az anyagnak ez a része az, ami eddigi ismereteinkhez képest a legtöbb ujat tartalmazza, nemcsak azért, mert Klapka tevékenységének egy eddig kevéssé kutatott ágát világítja meg, hanem mert az európai kapitalizmus fejlődésének történetéhez is szolgáltat adatokat. A politikai akciók és az üzleti vállalkozások sok esetben összefonódtak, párhuzamosan folytak. Az emigráció politikai vezére és legnagyobb tekintélye Kossuth Lajos volt. De rajta kívül, s tőle gyakran eléggé függetlenül, jelentős szerep jutott Klapkának is. Hízelgő barátai között olyan is akadt, aki egy jövendő magyar köztársaság elnökét látta benne, 21 több európai uralkodó és államférfi pedig — akikkel Klapka, Kossuthhoz hasonlóan, személyesen érintkezett — stratégiai és diplomáciai tehetségét értékelte és használta fel, valahányszor a magyar emigráció tevékenységére szükség volt. De az uralkodók (III. Napóleon, Viktor Emanuel vagy a török szultán) leveleit hiába keressük a hagyatékban, mivel kívánságaikat bizalmas híveik útján juttatták el az emigráció vezetőihez. Napóleon Jérôme hercegtől egy — óvatos hangú és tartalmilag több helyről régebben is ismert — levelünk van. 22 A francia udvar és politikai körök magatartásának megismerésére a legjobb forrás Kiss Miklós híradása, színes és heves indulatoktól fűtött leveleiben 23 ; belekapcsolódott a Svájci Bank munkájába is, 24 részt vett a nagy vasútépítkezési vállalkozásokban. Klapka többször tárgyalt Bismarckkal is, de a hagyatékban csak egy aláíratlan, megszólítás nélküli feljegyzés található tőle, 25 Simonyi Ernőnek (álnevén H. M. Payne 26-nek) címezve. Bismarck is óvakodott attól, hogy a magyar emigrációval való kapcsolata idő előtt lelepleződjék. Cavour-levél szintén nincs; Garibalditól is csak néhány, nem jelentős tartalmú rövid levél van, 27 s egy 1864-ben Londonban kötött szerződés (megegyezés közte és Klapka között a Magyarország felszabadítására Dalmácián és a dunai román fejedelemségeken keresztül indítandó hadjárat tervét illetően). Cuza román fejedelem, 20 Klapka svájci tevékenységével kapcsolatban 1. a genfi emléktáblája leleplezésekor megjelent beszámolót: „La Plaque Commemorative Klapka à Genève", Bp. 1910. 40 1. — L. még: Koitay— Kastner Jenő: A Kossuth-emigráció Olaszországban, Bp., 1960, a „Cavourral Magyarország szabadságáért" с fejezetet (53—67.1.) 21 Mednyánszky Sándor levele Károlyi Györgyné Zichy Karolinhoz (Klapka levelei között) London. 1854. május 2., és London, 1854. szeptember 30. 22 Paris, 1860. január 3. 23 1861. április 5-én Parisból Klapkához írt levelében sürgeti, siessen vissza, „mert hiába, itt a világ közepe, Párisbul indul ki minden". 24 Levelei Klapkához: 1863. szeptember 6. és november 8. St. Ange; utóbbiban megköszöni adminisztrátorrá választását. 25 1866. (június 14.) 26 Simonyi régebben is használta ezt az álnevet; 1. 1861. július 13-án Londonból Klapkához írt levelét. 27 1862-ből és 1864-ből; főleg Türr István, Pulszky Ferenc és Frigyesy Gusztáv útján érintkeztek. — Masselin asszony szóbeli közlése szerint Garibaldi volt édesapjának, ifj. Klapka Györgynek keresztapja.
