Levéltári Közlemények, 40. (1969)

Levéltári Közlemények, 40. (1969) 1. - FOLYÓIRATSZEMLE - Petneki Áron: Archeion, Vol. XLV–XLIX. (1966–1968) / 181–183. o.

182 Folyóiratszemle problémáiról. — A könyv- és folyóiratismertetések között két magyar vonatkozás is van: a Maksay Ferenc által kiadott Csáky családi levéltárat KAROL MÓRAWSKI értékeli, a Levéltári Szemle 1965. évi 3. számának ismertetése ugyancsak tőle való. — XLVl. (1967): IRENA RADTKE hosszabb tanulmányt közöl a két háború közötti Schneidemühl (ma: Pila) közigazgatási szervezetéről, a különféle ott működő intézményekről és azok hátramaradt iratanyagáról. A császári Németország összeomlása után teremtett „Grenzmark Posen-Westpreussen" központja volt Schneidemühl, s ide telepítették a lengyel területekről kivonult különféle nyugatporoszországi hivatalokat, s ezek közvetlenül a lengyel határ közelében a német irredenta szolgálatában állottak. —• A következő két cikknek közös témája van: melyek azok az iratok, akták, amelyeket kiselejtezhetünk, s melyek azok, amelyeket feltétlenül levéltári megőrzésre kell átadnunk — ZOFIA KRUPSKA a varsói Űj Iratok Levéltárában (AAN) tett tapasztalatszerzéséről ír, MARIA TARAKANOWSKA pedig (aki az előző cikknek is munkatársa) a levéltári irodalom fényében vizsgálja meg a kiselejtezendő iratok problémáit 1918—1965 között. —• STANISLAW NAWROCKI a lengyel levéltárakban található idegen nyelvű (elsősorban német) fondok helyes címfelvételére ad útmutatást. — A „Levéltártudomány" rovat a lengyel múlt számos érdekességét tárja fel a régi lengyel levéltárakról szóló cikkek közlésével. JÓZEF KAZIMIERSKI Varsó Város Levéltárának történetét beszéli el 1643-tól 1951-ig, a szervezeti változások ismertetése mellett nem feledkezik meg a korabeli szépirodalomnak a városi levéltárra vonatkozó részeiről sem (pl. Adam Jarzebski költeménye 1643-ból). MARCELI KOSMAN Witold litván.nagyherceg (t 1430) levéltárának sorsáról ír. MARIASTANKOWA az 1573—1602-ig tevékenykedő lublini városi tanácsos és írnok, Sebastian Klonowic működésének vázolásával szolgáltat adatot a lublini városi könyvek történetéhez. HIERONIM RYBICKI a Koszalini Vajdaság Állami Levéltárát mutatja be, CZESLAWA SADKOWSKA pedig arról a kéziratos anyagról számol be, amelyet a Varsói Nemzeti Múzeum adott át a-Régi Iratok Központi Levéltárának (AGAD) 1950—1951 között. — A lublini rendőrségi szervek felépítésével és 1918—1939 között létrejött aktávial foglalkozik WOJCIECH ZYSKO. — BOLESLAW PELKA a kapitalizmus gazdaságtörténetéhez nyújt adalékot a lódzi Értéktőzsde szervezetéről és 1899—1939 közötti működéséről. — MSCISLAW WRÓBLEWSKI Londonban járt : a „Radio Times Hulton Picture Library" nevű fotográfiai gyűjteményben szerzett tapasztalatairól számol be. Itt a mechanikai dokumentációs gyűjtemény mellett igen jelentős történeti fényképanyag található. (Itt jegyezzük meg, hogy a lengyel minisztertanács már 1955-ben létrehozta a Mechanikai Dokumentációs Archívumot, amely fényképeket, filmeket és hanglemezeket gyűjt.) — A könyvismertetések között JANIN A PASLAWSKA tollából jelent meg kritika Borsa Iván Külföldi levéltári anyagokról készült mikrofilmek az OL filmtárában (Bp. 1965) с munkájáról. — XLVH. (1967): KAZIMIERZ KACZMARCZYK f a kolostori levéltárak rendszerezéséről szóló tanulmányával nyújt segítséget a levéltáros kollégáknak. Sémákat készített a kis, földbirtok nélküli, a nagy, különféle javakkal bíró kolostorok, valamint a tartományfőnökök levéltári anyagának rendezéséről. — KAZIMIERZ KONARSKI olyan mutató megszerkesztését javasolja, amely a Régi Iratok Központi Levéltárának elveszett vagy különböző helyekre szétszóródott anyagát tartalmazná s ezzel a kutatók dolgát jelentősen megkönnyítené. — MARIA BRZOZOWSKA-JABLONSKA különböző, régi és új papírfajtákon végzett fizikai, kémiai és mechanikai kísérleteket az acetilcellulózzal történő laminálás után. Ezek a kísérletek hozzájárulnak az értékesebb levéltári anyagok fokozott védelmének biztosításához. — ZOFIA BODA-KREZEL, MIROSLAV/ CYGANSKI és IRENA RADTKE a lengyel levéltárakban folyó tudományos munkát mérik fel az 1962—1963-ban kibocsátott kérdőívek alapján. — Öt cikk foglalkozik a lengyel levéltárak történetével. IRENA JANOSZ-BISKUPOWA a toruni levéltár történetét vázolja a felszabadulás óta. Hogyan növekedett a szczecini (Stettin) levéltár anyaga a XIX. sz.-ban az 1808-as porosz adminisztrációs reformtól kezdve — erről szól LUCYNA TUREKKWIATKOWSKA cikke. ZOHA RA_CZKA a sziléziai Zywiec családi levéltárainak (a Komorowski-, Wielopolski- és Habsburg-cssdád anyagát tartalmazta) sorsáról értesít. PIOTR BANKOWSKI ugyancsak családi levéltárakkal foglalkozik: tételes felsorolásban ismerteti azokat a lengyel eredetű fondokat, amelyek ma a Szovjetunió levéltáraiban találhatók. — SLAWOMIRA PELESZOWA, a krakkói levéltár munkatársa kritikai megjegyzéseket fűz Janina Bielecka 1965-ben megjelent, a nagylengyelországi városi és falusi levéltári anyagok inventáriumairól készített (1386—1704-ig terjedő időszakot felölelő) munkájához. — JERZY JAROS a szocializmus építése kezdeti időszakának egy részletét eleveníti meg a Központi Szénipari Igazgatóság 1946—1950 közötti tevékenységéről szóló írásában. — A külföldi levéltártudományról szóló beszámolók most a két német államban szerzett tapasztalatokról szólnak. ANNA PALARCZYKOWA az UNRRA által Arolsenben (NSZK) létesített, a háborúban eltűnt személyeket kereső intézmény levéltárát mutatja be, EBERHARD SCHETELICH segítségével pedig tájékoztatást kapunk az NDK levéltárügyének szervezeti felépítéséről és tevékenységéről. — A recenzeált folyóiratok között szerepel a Levéltári Szemle 1965. 4. száma, melyet K. MÓRAWSKI ismertet. — XL VIII. (1968) : IRENA RADTKE módszertani cikke az üzemekben egyre növekvő iratanyagok rendszerezésének követelményeit vizsgálja, a kötelező irodai előírások fényében, de a