Levéltári Közlemények, 40. (1969)

Levéltári Közlemények, 40. (1969) 1. - Ember Győző: Levéltári rendeltetés – levéltárosi hivatás / 3–20. o.

Levéltári rendeltetés — levéltárosi hivatás 17 Az írásbeliség fejlődésének már arra a fokára érkezett, amelyet a tömeges irattermelés korának nevezhetünk. Az iratok elöntéssel fenyegetik mind az irattermelő szerveket, mind a levéltárakat. Az iratok születése szabályozásra szorul. A közös veszély visszavezette a levéltárakat az irattárakhoz, amelyekből annak idején kiváltak, az irattermelő szervekhez, amelyektől elszakadtak. A levéltárak az irattáraknak, az irattermelő szerveknek a segítségére sietnek. A segítségnyújtásnak, levéltárak és irattárak, levéltárak és irattermeíő szervek kapcsolatának új formái és módjai alakulnak ki. A kapcsolat egyik formája és módja az, hogy az irattárak a levéltárak szakmai irányítása és ellenőrzése alá kerülnek. Ez történik pl. a Szovjetunióban. Másik formája és módja a kapcsolatnak, hogy a levéltárak alig pár évvel születésük után átveszik az iratokat az iratképzőktől, iratközpontokat, átmeneti levéltárakat létesítenek, amelyek lényegében az iratképző szervek közös központi irattárai. A fejlődés kezdeti periódusában levéltárak sarjadtak ki az irattárakból, a jelenlegi periódusában irattárak sarjadnak ki a levéltárakból. Ez történik pl. az Egyesült Államokban. De ez még nem az igazi születésszabályozás. A levéltárak megbízást kapnak arra, hogy az iratképző szerveknek segítséget nyújtsanak az írásbeli igazgatás, azon belül az iratkezelés és az irattározás minden kérdésében. Ezt is az Egyesült Államokban figyelhetjük meg. Az igazgatástudománynak kialakul egy új ága : az írásbeli igazgatás tudománya. Ez a tudományág van elsősorban hivatva az iratok születésének szabályozására. Ennek a kutatóintézete a washingtoni Office of Records Management, ennek az elemeit tanítják a moszkvai levéltárosképző főiskolán. Mi a hatása mindennek a levéltárak rendeltetésére, a levéltárosok hivatására? A levéltárak rendeltetése — amint láttuk — fejlődésüknek első korszakában, miután a kincstári bölcsőből és az irattári gyerekszobából már kinőttek, tisztán igazgatási jellegű volt. Ez a korszak általában a feudalizmus végével zárult. Ezt követte a fejlődés következő korszaka, amely általában a polgári korszakkal kezdődött és amely sok ország számos levéltárában még napjainkban is tart. Ebben a korszakban kialakult a levéltárak tudományos rendeltetése, amely az igazgatási rendeltetést teljesen kiszorítani ugyan nem tudta, de erősen háttérbe szorította. Ezután következett a tömeges irattermelés korszaka, amelynek hatásai a második világháború után kezdtek jelentkezni. A levéltárak igazgatási rendeltetése újra növekedni kezdett, nemcsak egyenrangú lett a tudományos rendeltetéssel, hanem azt látszólag háttérbe is szorította. De csupán látszólag szorította háttérbe. A levéltárak korábbi feladatuk mellé, hogy ti. a levéltári őrizetbe utalt iratanyagot, amely már elsősorban történeti forrásanyag volt, megőrizzék és használhatóvá tegyék, azt az új feladatot kapták, hogy a levéltári iratanyagnak gondját viseljék, mielőtt az még őrizetükbe kerül. A korábbi feladat történeti jellegű volt, a múlthoz kapcsolta a levéltárakat, de voltak a jelenhez fűződő szálai is. Az új feladat a jelenkori igazgatáshoz kapcsolja a levéltárakat, de nem szakítja el a múlttól. Egyben azonban azonos jellegű a kettős feladat. Abban ti., hogy mindkettő csak 2 Levéltári Közlemények