Levéltári Közlemények, 40. (1969)

Levéltári Közlemények, 40. (1969) 1. - TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSOK A MAGYAR TANÁCSKÖZTÁRSASÁG TÖRTÉNETÉHEZ - Karsai Elek: Iratok a Magyar Tanácsköztársaság történetéhez angol levéltárakban / 137–158. o.

Iratok a Magyar Tanácsköztársaság történetéhez angol levéltárakban 139 Károlyi Mihályhoz. Sem a demarkációs vonal ügyében lefolyt vitát, — ellenezték-e egyes országok képviselői és ha igen, kik —, sem a késedelmeskedés okát ma még nem látjuk tisztán. Az FO-ban két megjegyzés található a Vix-jegyzékről. Az első élesen elítéli az új demarkációs vonal meghúzását, kimondván, hogy az új vonal az előzőleg kapott tájékoztatással ellentétben, nem Transsylvaniában, hanem a magyar síkságon át húzódik,

г a másik Franchet d'Esperay és Vix ezredes módszereiről és tevékenységéről mond negatív kritikát.

4 Hasonló negatív álláspontot foglalt el az új demarkációs vonal meghúzása miatt Smuts tábornok is az 1919. április 4-i és 5-i budapesti tárgyalásairól készített részletes jelentésében, amelyben leszögezte, hogy a magyar kormány ragaszkodott az 1918. november 13-i fegyverszünethez, de a szövetségesek állandóan újabb és újabb követeléseket támasztottak, továbbá „A Vix-vonalat Versailles-ban a katonai megbízottak állapították meg, a román ügy meghallgatása után. De ezt oly mélyen a magyar nemzetiségi területen húzták meg, és ez oly sokkal többet foglalt magában, mint amit a Hatalmak valószínűleg valaha is követelnek Magyarországtól, hogy kész voltam azt jelentősen megrövidíteni — egy fair és ésszerű megállapodás elérése érdekében."

5 2. A Tanácsköztársaság kikiáltásáról, az új rendszer jellemző vonásairól az FO Sir C. Gras belgrádi követ 1919. március 31-i jelentéséből szerzett értesüléseket.

6 A jelentés fontosabb részei : elfogták Kun Bélának Leninhez intézett táviratát, amelyben segítséget kér és bolsevik háborút hirdet minden külső nép ellen, valamint Lenin válaszát, amelyben kifejtette azt a meggyőződését, hogy „a magyarországi mozgalom jellegét tekintve nem tisztán bolsevik, hanem nyilvánvalóan inkább nacionalista" ; — az új SHS királyságot nagyon közelről és mélyen érinti ilyen szélsőséges kormány uralomra jutása Magyarországon ; Belgrádban, a Külügyminisztériumban és másutt, beszélgetésekben az a nézet uralkodik, hogy a budapesti események oka és eredője elsősorban a patriotizmus, amely jelenleg, a fenyegető terüle ti veszteség miatt, minden osztályt felölel ; — Szerbia egyrészt fegyvereket kér a szövetségesektől, hogy meg tudja magát védeni, vagy éppenséggel meg tudja támadni a bolsevizmust, másrészt kéri, hogy a szövetségesek garantálják az SHS Királyság régi és új határait (Nyugaton az Adria mentén, Montenegro és Albánia határán, keleten pedig Bulgária felé). Ha az FO saját diplomatái révén — nem számítva a Smuts-jelentést — nem rendelkezett is közvetlen, hiteles magyarországi helyzetjelentésekkel, Freeman kapitánytól, a Duna-bizottság Budapesten maradt angol tagjától időről jidőre kapott információkat. Freeman — és ez már akkor, a Tanácsköztársaság idején is ismert, tudott 3 "The territory from which Col. Vix ordered the Magyars to withdraw their troops was not in Transylvania but well in the Magyar plain" — jegyzi meg LBN, az FO referense a belgrádi brit követ jelentésének borítólapján. A jelentés szerint ui. a jegyzék a magyar csapatokat „Erdély bizonyos részeiből" ("from certain territory in Transylvania") való visszavonulásra szólította fel. — f. 1193—55 622. 4 "As to the activities and methods of general Franchet d'Esperay and Col. Vix, hardly any criticism would seem to severe". — f. 1193—46 194. 5 PRO FO 371. Austria—Hungary (W3) 1919 — f. 1193—58 138, valamint 50 799 és 52 174. — A Smuts-misszióról szóló forrásközlést lásd Levéltári Közlemények XXXVIII. évf. 237—249. 1. e PRO FO 371. Austria—Hungary (W3) 1919 — f. 1193—55 622 (Iratok 1. sz.) — Lenin üzenetét közli: A magyar munkásmozgalom történetének válogatott dokumentumai 6, köt. (a továbbiakban: MMTVD 6. köt.) 8.1.; Kun válaszüzenete i. m. 63.1. — Sem az első, sem a második dokumentum nem támasztja alá a belgrádi brit követ érvelését.