Levéltári Közlemények, 39. (1968)
Levéltári Közlemények, 39. (1968) 1. - FORRÁSKÖZLÉS - Sashegyi Oszkár: Magyarország beolvasztása az ausztriai császárságba : iratok az olmützi alkotmány előtörténetéhez / 63–104. o.
FORRÁSKÖZLÉS MAGYARORSZÁG BEOLVASZTÁSA AZ AUSZTRIAI CSÁSZÁRSÁGBA Iratok az olmützi alkotmány előtörténetéhez „Vannak Bécsben számosan, kik Magyarországot, mihelyt meg leend hódítva, tisztán mint meghódított országot akarják kezelve látni. Ezek az egészet tabula rasa-nak nézik, semmi közjogot el nem ismernek és azt tartják, hogy a lázadás által minden létező alkotmányos jog megszűnt. Ezeknek jelszavuk: Magyarországot népiségek szerint dismembrálni és ezen népiségek szerint a birodalmi országgyűlésen képviseltetni, és itt benn is négy-ötféle provinciális népiségek szerinti országgyűlést teremteni, mely széles basison ugyan és széles lehetőségi körrel, a provinciális belügyekkel foglalkozzék. Ezek szerint a szerbeknek, magyaroknak, tótoknak, oláhoknak, németeknek külön provinciális törvényhozásaik volnának és ezen külön provinciák a csehek, morvák, osztrákok, lengyelek, rusznyákokkal sat. közös országgyűlésben képviseltetnének; de ezen nagy országgyűlés csak az egész birodalmat illető pénz-, had-, kül- és kereskedési ügyekkel foglalkoznék." „Maga a Schwarzenberg—Stadion féle kormány még nem határozta el magát és a Magyarországban kifejlődő véleménytől függesztette fel elhatározását. A szerbeknek a vajdát és patriarchátust megadta a minisztérium, Stadion ellenjegyzése mellett, és biztosította őket, hogy eine „nationale innere Organisation"-ról fog számukra gondoskodni, de nem ment tovább. Az erdélyi szászokhoz ment egy pátens, mellyben elfogadtatik az ő kérésök, hogy t. i. a bécsi kormánytól akarnak függeni. Ez is Stadion ellenjegyzése mellett ... A dolgok velejére azonban, arra nézve, hogy mi legyen Magyarhon helorganismusa, a minisztérium elhatározva nincs, ha azt kiveszem, hogy a magyar elem suprematiaját tűrni vagy felkapni engedni ismét semmi esetre sem akarja." „Mindezekből világos, hogy a magyar korona birtokának integritása forog kérdésben és minden, mi vele összefügg." Az a „magyar notabilitas", akinek 1849. január 1-éről keltezett, s a Figyelmező január 26-i számában nyomtatásban közreadott leveléből e sorokat idéztük, pontosan volt informálva. A Schwarzenberg-kormány, amikor 1848. november 27-én a kremsieri parlamentben bemutatkozott és programot adott, 1 Magyarországgal kapcsolatban még csak annyit jelentett ki: minden eszközzel támogatni fogja azokat a nemzetiségi erőket, amelyek fegyverrel harcolnak a magyar kormány ellen. Ezen túlmenően azonban egyelőre még nem határozta el magyarországi politikáját. A parlamenti bemutatkozás és az 1849. március 4-i olmützi alkotmány létrejötte közötti időszakban az ellenforradalmi kormányzaton belül még különböző nézetek mérkőztek egymással, s kérdéses volt, melyik fog végül is felülkerekedni. 1. A „tabula rasa" elmélet Az első Magyarországra vonatkozó emlékirat, amely az osztrák minisztertanács elé került, Mailáth János gróf 1848 november 29-én benyújtott tervezete, 2 illetőleg az ahhoz december 1 Helfert, Jos. Alex.: Geschichte Oesterreichs vom Ausgange des Wiener October-Aufstandes 1848. III/l. k. Prag 1872. 302—304. 1., Walter, Friedrich: Die österreichische Zentralverwaltung. III/l. k. Wien 1964. 244—247. 1. 2 Ideen über die Art, wie Ungarn zu regieren und umzumodeln wäre. Közli Steier Lajos: A tót nemzetiségi kérdés 1848—49-ben. II. k. Bp. 1934, 232. 1. és Rapant, Daniel: Slovenské povstanie roku 1848—49. III/2. k. Bratislava 1954, 162. 1.
