Levéltári Közlemények, 39. (1968)

Levéltári Közlemények, 39. (1968) 1. - Tóth Tibor: A szocializált gazdaságok szervezete Somogy megyében 1919-ben / 37–62. o.

58 Tóth Tibor gazdaságnak folyószámla szerinti elszámolásra bizonyos összeget folyósít és ezen elszámolásra átvett összegek elszámolására a mellékelt minta szerinti „Elszámolási napló" nyomtatványt használja. Az elszámolási naplóba bejegyzendő minden pénztári művelet annak természetszerű minősége szerint u. m. Bevétel- és Kiadás, tehát az elszámolásra a kerületi pénztárból átvett öszszeg, valamint a kisebb eladásokból származó befolyt összegek a „Bevétel" rovatba, míg a kisebb kifizetésekre került összegek pedig a „Kiadás" rovatba jegyeztetnek, minden bejegyzett tételnek igazoló okmánnyal támogatva kell lenni. Az elszámolási napló minden hó végén lezárandó és a tételeket igazoló okmányok — nyugták, ellennyugták, napszámbérlisták stb. — csatolásával minden következő hó 2-án a kerületi számvevőséghez beküldendő. Az elszámolási napló lezárása után mutatkozó egyenleg átvitetik a következő hóra és, mint a múlt bavi maradvány bevételbe jegyeztetik. Az esetben, ha a gazdaság pénztárkészlete a hónap leforgása alatt a kisebb bevételekből származó 1000 koronát meghaladná, az 1000 koronán felüli összeg ugyancsak nyugta ellenében a kerületi pénztárba szállítandó be, és az elszámolási naplóban, mint pénzbeszállítás a „Kiadás" rovatba beállítandó. Az elszámolási napló szerinti rendszer és folyószámla szerinti rendszer természetszerűleg nem zárja ki, sőt feltétlen szükségessé teszi a havi pénzelőirányzatot, mely azonban nem egy, hanem két részletben is átvehető. Az „elszámolási naplóba" nem jegyeztetik be oly pénztári művelet, mely nem a gazdatiszt (intéző) által kifizettetett, vagy bevételeztetett pl. az egyik gazdaság által — a másik gazdaságnak átadott anyagok, állatok stb. értéke, vagy a központ által eladott vagy beszerzettek pénzbeli értéke, ilynemű elszámolások pénzértéke a kerületi számvevőségek által lesz a gazdaság javára illetve terhére könyvelve, s a kerületi számvevőség minden egyes gazdaság bevételei és kiadásairól vezetett folyószámla alapján megküldi a gazdaságnak negyedévenkénti nyers mérlegét; melyből a gazdaság vezetője (intéző) tisztán láthatja a lefolyt negyedévbeni működése eredményeit. Azon kereskedők vagy iparosok, kik a gazdaságnak árut szállítottak, illetve szolgálmányt teljesítettek, tartoznak rendszeres számlát benyújtani, mely számlán a számlázott áru értéke és mennyiségének átvétele a gazdatiszt (és ez idő szerint 2 bizalmi férfi) aláírása által igazolandó, ezen igazoló aláírások nélkül a számla értéke nem folyósítható. 2. Anyagszámadás Anyagszámadás általános kifejezésként használtatik, s magában foglalja a termények, állatok stb. sorozatát. A gazdaság (intéző) anyagszámadását csakis a mellékelt minta szerinti nyomtatványokon vezeti, és pedig külön-külön az anyag vagy állatok nemei szerint. Az anyagszámadáson minden változás keresztül vezetendő és a hó utolsó napján lezárandó, a kerületi számvevőséghez a következő hó 5-ig beterjesztendő. A lezárás utáni maradvány a következő hóra átviendő. Az anyagszámadás tételeinek — éppúgy, mint az 1. pontban körülírt pénzelszámolásnál — szintén okmányokkal kell támogatva lenniük. Pl. egyik gazdaság átadott valamely másik gazdaságnak anyagot, az anyag átadásával egyidejűleg megküldi oda az anyag pontos felsorolását tartalmazó küldő levelet, melyről az átvevő gazdaság megfelelő vétlevelet (elismervényt) állít ki és küld meg az átadó gazdaságnak. Vagy azon esetben, ha a központ utalt ki a gazdaságból valamely anyagot vagy állatot, ez esetben a kiadásra vonatkozó rendelet és az átadott anyag mennyiségéről szóló mérlegjegyzék esetleg elismervény csatolása szükséges. A gazdaságok egymás közötti átadott anyagok értékelszámolása rendszerint maximális ár mellett, oly esetekben azonban hol a maximális egységárak nem alkalmazhatók, az átadó és átvevő gazdaságok állapítsák meg a tényleg megfelelő értéket kölcsönösen, ezen megállapodások a kerületi számvevőségek és főintézők fölülbíráló hatáskörébe is tartozván, tehát annak igazoló, esetleg kifogásoló jegyzetével látandó el, illetve végső fokon a járási számtart. felügyelőségnél bíráltatik el. Ügy az „Elszámolási napló", mint az „Anyagszámadás" két-két példányban (indigóval másolva) készítendő, s a másolata küldendő be a kerületi számvevőséghez. 3. L e 11 á r s z á m a d á s Leltárszámadás alá tartoznak mind azon tárgyak és eszközök, melyek az anyagszámadás kereteibe nem sorozhatok, ezek megnevezését és csoportosítását a mellékelt minta meghatározza.