Levéltári Közlemények, 39. (1968)

Levéltári Közlemények, 39. (1968) 1. - Tóth Tibor: A szocializált gazdaságok szervezete Somogy megyében 1919-ben / 37–62. o.

A szocializált gazdaságok szervezete Somogy megyében 1919-ben 49 a várongi gabonafelesleg elszállításáról akart rendelkezni.

62 Ez az egyre rohamosabban növekvő kiküldötti és megbízotti rendszer végül annyira áttekinthetetlenné tette a helyzetet, hogy az esetenként ellenforradalmi szervezkedésre is lehetőséget adott. Ez tette szükségessé jún. 15-én annak a rendeletnek a kiadását, amely a kiküldöttek fokozottabb igazoltatására utasított.

63 A rendeletet aláíró Latinca Sándor így indokolta annak szükségességét: „Arról értesültünk, hogy a megyében illetéktelen egyének, a földművesek és kisgazdák közt hamis igazolvánnyal járnak, és céljuk az, hogy a Tanácskormány ellen izgatva ellenforradalmat szítsanak." Közli továbbiakban azt, hogy: „Csakis Tóth Lajos, Schneller Béla és Latinca Sándor elvtársak, megyei direktóriumi tagok aláírásával ellátott igazolványok érvényesek, s akik ilyennel nem rendelkeznek, azonnal letartóztatandók és Kaposvárra szállítandók." A szabálytalan beavatkozásokkal egyidejűleg a kormányhatóságok bizonyos termelési ágak irányítását kivonták a megyei Központ hatásköréből. A Közellátási Népbiztosság 29. sz. rendeletével létrehozták az Országos Tejtermék Központot. Ezzel egyidőben a Földművelésügyi Népbiztosság 33. sz. rendelete a méhészetek állami kezeléséről rendelkezett.

64 Június második felében pedig megszervezték a tejgazdasági szakosztályt, amelynek feladata volt a „tejgazdasági dolgokat ellenőrizni és azok iránt javaslatot tenni".

6

'' Ä máj. 21-én kelt 1788/1—

I. sz. rendeletével a Földművelésügyi Népbiztosság a gazdaságok tőzegtelepei feletti ellenőrzést a Szénhivatal Tőzegosztályára bízta, és a közvetlen ellenőrzés gyakorlásával Czukor Sándor mérnököt bízta meg Somogyban. Jogi helyzetét tekintve Czukor csak a Szénhivataltól függött, tehát esetleg a megyei Központ tudta nélkül is jogosan intézkedhetett a szocializált gazdaságokban.

66 A gazdaságok tevékenységének egy-egy részét ilymódon kisajátító, centrális irányítás mellett a Földművelésügyi Népbiztosság egyre fokozottabban igényelte a teljes betekintést is. A jún. 14-én hatályba lépett 2500/1919. sz. utasításában az aratási munkák menetének két hetenkénti jelentését rendelte el.

67 Ezt a jelentés kötelezettséget aztán hamarosan felváltotta a hetenként felterjesztendő általános helyzetjelentések rendszere.

68 Jún. 30-án pedig az Országos Központ B. 1063/1919. sz. utasításában egy ellenőrző bizottság létrehozásáról intézkedett.

66 A testület tagjai a járási gazdasági felügyelőségből, az Országos Központ Személyzeti Ügyosztálya által kijelölt szakemberekből és az ezekkel azonos számban delegált FÉKOSZ küldöttekből állt volna. A bizottság működéséről — legalább is járásunk területén - nincs tudomásunk, de életre hívásának felvetődő gondolata a teljes centralizációra való törekvést jelezte. b) A megyei és országos hatóságok mellett a különféle szintű politikai és közigazgatási hatóságok hatása is befolyásolta a gazdaságok helyzetét. Már 62 Uo. 1493/1919. sz. 63 Uo. 1143/1919. sz. 64 Uo. 792/1919. sz. 65 KÁL, Igali járási számtartási felügyelő iratai. 1919. ápr.—aug. 66 KÁL, Igali járási gazdasági felügyelő iratai. 1567/1919. sz. 67 Uo. 960/1919. sz. 68 Uo. Iktatatlan; 1919. ápr.—szept. 69 KÁL, Igali járási számtartási felügyelő iratai. 1919. ápr.—aug. 4 Levéltári Közlemények