Levéltári Közlemények, 39. (1968)

Levéltári Közlemények, 39. (1968) 1. - Tóth Tibor: A szocializált gazdaságok szervezete Somogy megyében 1919-ben / 37–62. o.

A szocializált gazdaságok szervezete Somogy megyében 1919-ben 39 daságot teljesen kizsarolta és legnagyobb részt tönkretette. Hisz az utolsó évben neki is már 2,5 q átlagos termése volt, s az is tele üszöggel. Haszna csak kertészeti dolgokból volt. Ezen Toldi pusztai gazdaságot igazán gondteljesen fogadtam el. Buzdított azonban a javak volt tulajdonosa és kormányzójának gazdasági törekvése, akik mindenre készek voltak, hogy ezen gazdaságot helyrehozzuk. 1918. október 1-én, mikor átvettem a gazdaságot, a volt bérlőné egy tenyérnyi őszi vetést, szántást, őszi vetett takarmányt nem hagyott hátra. Teleltetéshez egészben 8-10 q vetett takarmányt adott át, rothadt, üszkös őszi és tavaszi szalmát polyvával, 441 q takarmányrépát, ezzel kellett volna 1350 kat. hold birtok élő felszerelését ki teleltetni és az összes munkát okt. 1-től elvégezni, bérlőné holmijának elszállítását, még itt maradt terményei, közel 50 vagonrakomány vasútra szállítását elvégezni, 100-120 hold tengeri termését behordani, a részt a munkásoknak hazaszállítani, burgonya, takarmányrépa termést és részt, a cselédség konvenciós földjéről a tengerit és szart hazaszállítani, az erdőn lévő félévi konvenciós faszükségletet, 300 m

3-t meghordani, a konvenciógabonát a somogyi sárban Karádra, a lisztet hazaszállítani, őszi vetésből 1252 holdat felszántani és elvetni, volt dolog és még ráadásul a spanyolbetegség. Ezen fenti munkákhoz az igaerőállomány volt okt. 1-3l-ig 1 kettes lófogat, 12 négyökrös ökörfogat a lehető leghiányosabb felszereléssel."

11 Ha - általában véve a helyzet nem is mindenütt ilyen sötét, az mégis kétségtelen volt, hogy a kitűzött célok megvalósítását csak a rendelkezésre álló erők teljes koncentrálásával lehetett elérni. Az egyéb ismert politikai meggondolások mellett ez volt a másik mozgatója annak a folyamatnak, amely az eredetileg önálló gazdasági egységként létrejött szocializált üzemeket fokozatosan akkumulálta, és egy-egy járást egy-egy viszonylag önálló nagyüzemmé fejlesztett. A gazdaságok szocializálásának időpontjában adva volt a már kialakult közigazgatási hierarchia, amelyet aztán a gazdasági szervek is követtek. A helyi, járási, megyei és legfelül az országos vezetés szükségképpen meghatározta a gazdasági egységek fokozatait is. Ennek megfelelően a legalacsonyabb szintet a helyi intézőségek jelentették. Ezekre épült rá a járási gazdasági felügyelőség, a megyei irányítás pedig a Kaposvárott székelő „Somogy megyei Földmivesszövetkezetek Termelési és Közélelmezési Központja" kezében volt. Ez az elméletileg adott megyén belüli hármas tagolódás nagyon rövid ideig érvényesült. Ennek egyebek között az volt az oka, hogy az igali járásban lezajlott szocializálások csak kis részben estek a márc. 2l-e előtti időre, a gazdaságok többsége ápr. elején a XXXVIII. F. K. sz. rendelet alapján, az újonnan kinevezett járási gazdasági felügyelő, Biedermann Béla irányításával került társadalmi tulajdonba.

12 Az átalakulás körüli bábáskodás már eleve utat nyitott azon irányzatnak, amely a gazdaságokon belüli demokratikus tendenciák fokozatos felszámolásához, az ismert uradalmi forma továbbéléséhez vezetett. A korábban készült Ügyviteli szabályzat tervezetben szereplő direktórium végül létre sem jött,

13 helyét a jóval kisebb hatáskörrel felruházott bizalmi testület foglalta el. Az egyes gazdaságok belső ügyeinek intézése pedig a kinevezett intézők kezébe 11 KÁL, Igali járási gazdasági felügyelő iratai. 1348/1919. sz. 12 KÁL, Igali járás termelőszövetkezeteinek jelentései és levelei. 1919. máj.—aug. 13 KÁL, Igali járási gazdasági felügyelő iratai. 1919. Iktatatlan; Vö. még Mészáros i. m. (1966) 117. 1.