Levéltári Közlemények, 39. (1968)
Levéltári Közlemények, 39. (1968) 2. - FORRÁSKÖZLÉS - Karsai Elek: A brit–magyar diplomáciai érintkezés történetéhez a polgári demokratikus forradalom idején / 313–325. o.
314 Karsai Elek Míg a Foreign Office a magyarországi helyzet alakulását, az esetleges drasztikus változásokat csak annyiban tartotta figyelemre méltónak, amennyiben az érintette a párizsi rendezés, békeelőkészítés alapvető elveit, — a Magyarországon járt civil és katonai megbízottak már a bolsevizmus, az orosz példa követésének veszélyétől tartottak. 2 A Foreign Office — és ez első pillanatra elgondolkoztatja a szemlélőt —, sem Károlyi helyzetének megszilárdítása érdekében, még kevésbé a magyar nagybirtokos arisztokrácia uralmának restaurálása, 1918. október 31-ét megelőző hatalmi helyzetének visszaállítása érdekében nem javasolt fegyveres — brit — intervenciót. (Tegyük hozzá: az adott helyzetben erre kevés reális lehetőség is kínálkozott.) Amit tenni hajlandó volt — a Duna-medencében megnyilvánuló francia politikai vonal éles elítélése mellett — az nem terjedt túl azon, hogy a magyar helyzetet, a segítés esetleges módjait a szövetségesek párizsi delegációi tárgyalják meg, — és segítsenek az amerikaiak, vagy a franciák. Ami a forrásközlés szempontjait illeti, azok azonosak a Levéltári Közlemények XXXIX. évf. 106. 1. ismertetett szempontokkal. 1. . \ London, 1918. december 28. A Foreign Office-ben készített feljegyzés Mr. Thornton oktatásügyi szakember magyarországi tapasztalatairól 1 had a visit yesterday from Mr. Thornton, who has just returned from Budapest. Mr. Thornton had been in Hungary before war, being engaged in some kind of educational work and had been there throughout the war. He is a man of education, quiet, sensible and whose statements seem to deserve confidence. Just before leaving, he had had an interview with Count Karolyi. Count Karolyi had asked him to bring a message to this country. Mr. Thornton said that he could not deal with political questions; Count Karolyi accepted this and his message was therefore limited to economic points. Count Karolyi explained that he had been asked to accept office simply on the ground that he was perhaps the most prominent person in Hungary who had been opposed to the former Goverment; though himself not a Socialist and not in sympathy with the Socialists, he had undertaken the discharge of his present functions for patriotic reasons. The situation was extremely precarious. At this interview, which took place more than a fortnight ago, he said that he might be able to hold on for about three weeks, but could not do so longer. The essential difficulty is economic. There is a complete absence of condifence and security. Nobody does any work. The peasants who had worked well all last year had had all their produce requisitioned and has in consequence stopped working now. Potatoes had been "left to freeze in the ground. People were helping themselves to food wherever they could get it. Mr. Thornton said that when he left there was no very serious disorder, but that if things did not improve soon there would undoubtedly be a complete collapse of authority. If this once took place, restoration would be extremely difficult. Where 10 000 men would keep order now, 100 000 would not be able to do so in a short time. Count Karolyi explained that he could not himself ask for allied troops to be sent to Hungary, but what he wanted was especially English representatives there and, if necessary, some support from British troops. When pressed in conversation, Mr. Thornton himself said that the important thing was some official representative of the British Government and he was inclined to think that if some such representative was sent the presence of troops might not be necessary. The real thing seems to be the restoration of confidence and some kind of 2 E jelentéseken kívül — e szempontból •— igen érdekes Sir Thomas Cunninghame ezredesnek, a bécsi brit katonai misszió vezetőjének tevékenysége. Már 1919 február elején figyelmeztette — Bécsben — a magyar szociáldemokrata vezetőket, hogy lépjenek fel erélyesen a bolsevisták ellen. Ha ezt nem teszik meg, akkor az antant megengedi a románoknak, a szerbeknek és a cseheknek Magyarország teljes megszállását, — ha viszont a magyar kormány erélyes lépéseket tenne a bolsevizmus ellen, ő, személyesen menne el Masaryk elnökhöz és szerezne nekik szenet. (PRO FO 371 — Austria—Hungary 1919—f. 1193—33965. — 1919. febr. 26-i Aide mémoire Cunninghame és Böhm, Garami, Peidl bécsi tárgyalásáról.)
