Levéltári Közlemények, 39. (1968)

Levéltári Közlemények, 39. (1968) 2. - Varga Endre: Polgári peres eljárás a királyi curián, 1724–1848/49 / 269–312. o.

POLGÁRI PERES ELJÁRÁS A KIRÁLYI CURIÁN 1724-1848/49 A Mohács előtti válságos korszak, majd a háborúkkal, pusztulással terhes XVI—XVII. század anarchikus viszonyai (az államapparátus működésében előállott zavarok, az akadozó, hiányos jogszolgáltatás, a társadalom strukturális bajai s a pártok küzdelmei stb.) a feudális magyar perjog fejlődésére is erős hatást gyakoroltak. Az általános jogbizonytalanság, a vagyont és életet fenyegető veszélyek a kiváltságos osztály zömét alkotó köznemesség részére a tényleges birtoklást védő s a nemes személyét oltalmazó jogrend kialakítását és fenntartását tették kívánatossá, tehát a családi tulajdont messzemenően biztosító magánjogét s oly perrendét, mely adott esetben az ügy elhúzását, a döntés elodázását, vagy a vesztett ügy újrakezdését tette lehetővé. Ez a kiváltságos osztály felsőbb rétegének, a nagybirtokos főnemességnek sem volt ellenére, hiszen akaratát végső esetben erőszakkal, hatalmaskodással is érvényesíthette, s nagyobb gazdasági erejével a költséges pereskedést jobban bírta, perbeli ellenfelét kifullaszthatta. De az egykorú jogi műveltség alacsony színvonala miatt nem is volt olyan ügyvédi vagy bírói réteg, amely szakszerűbb ügyviselésre, vagy éppen a perrend fejlődésének kedvezőbb irányba terelésére képes lett volna. E korszak az ún. rabulista ügyvédek aranykora, akik megfelelő jogi tudás hiányában formális okoskodással, üres szófacsarással, ravasz prókátori fogásokkal igyekeztek az ellenfélnek fölébe kerülni, vagy legalább a perből minél tovább hasznot húzni.

1 Mind e körülmények a feudális perjogban a merev alakiságok elburjánzására, bonyolult formalizmus kialakulására vezettek, mely — a perhalasztások s a jogorvoslatok sokféle fajtájával együtt — a per menetének lassítására, az ügy lezárásának akadályozására volt felhasználható, természetesen, csak az uralkodó osztály ügyeiben. Az elnyomott néptömegek feletti ítélkezés hasonló megerőtlenítése a kiváltságos osztálynak nem állott érdekében, a nemesi jogrend tehát nemes és jobbágy között a perjog terén is éles különbségeket alakított ki. Az elmondottak a perjog fejlődésének irányát a következő — nyugalmasabb — másfél évszázadra is meghatározták. A nemesség görcsös ragaszkodása kiváltságos helyzetét biztosító előjogaihoz az egész feudális anyagi és alaki jog megmerevedését idézte elő. A feudális jogi felépítmény tehát a XVIII—XIX. 1 Ld. Bónis György: A bírósági szervezet megújítása III. Károly korában. Bp. 1935. Értekezések Eckhart Ferenc jogtörténeti szemináriumából, 5. sz. 31—42. I.; Varga Endre: A hivatásos ügyvédi osztály kialakulása. A kötelező ügyvédi vizsga bevezetése 1769-ben. Különnyomat a Domanovszky—Emlékkönyvből. Bp. 1937. 4—11. 1.