Levéltári Közlemények, 39. (1968)

Levéltári Közlemények, 39. (1968) 2. - Kubinyi András: Polgári értelmiség és hivatalnokrétege Budán és Pesten a Hunyadi- és Jagelló-korban / 205–231. o.

Polgári értelmiség és hivatalnokrétege Budán és Pesten 221 Ferenc, Budai János kúriai, személynöki jegyzőket, Budai Antal és Pesti Miklós deákok kúriai kiküldötteket. Pesti Balázs ügyvédkedett is, Bereck pedig óbudai kanonok volt. Miklós deák később úgy látszik, hogy a kincstárban dolgozott.

120 Mások később lettek polgárok. A Tordára való Bajoni Lőrinc deák, mint alkincstartó szerzett birtokot és nemességet, majd a kincstárból történt kiválása után budai polgár, később bíró lett. Hasonló pályát futott meg Szegedi Bodó István deák sókamaraispán, aki Pesten lett bíró. Szakácsy Balázs kancelláriai, majd kincstári tisztviselőből pesti kereskedővé vált.

121 Korszakunkban Buda mintegy ügyvédvárossá lett, noha messze vagyunk még attól a kortól, amikor a hivatásos ügyvédnek megszabott követelményeknek kellett megfelelnie, és vizsgát tennie. Még mindenki, akinek perbeli jog- és cselekvőképessége volt, azaz általában nagykorúnak számított, képviselhette a bíróságok stb. előtt az ügyfelet, anélkül, hogy jogi képzettséggel rendelkezett, vagy ügyvédkedéssel hivatásosan foglalkozott volna. Amennyiben azonban valakit képviselni akart, be kellett mutatnia az ügyvédvalló levelet. Korszakunkban a leggyakoribb típus ezek között egy évre szólt.

122 Általában sok nevet tartalmazott: az ügyfél rokonait, barátait, szomszédait, sőt jobbágyait, familiárisait, egyházi testületek, vagy városi tanácsok esetében ezek tagjait. A legtöbb ügyvédvalló levélben azonban olyan nevek is előfordulnak, amelyek az ország más részében kiadott hasonló oklevelekben szintén olvashatók, azaz olyan személyekét, akik nem állottak kapcsolatban az ügyféllel. A periratokban a legtöbbször ezeknek a személyeknek ügyvédi említését találjuk meg: nyilvánvaló, hogy hivatásos ügyvédek voltak. Nem végeztek egyetemet, azonban nyilvánvalóan nagyon kellett ismerniük a hazai szokásjogot. Nem egy közülük kimutathatóan viselte a deák címet. A legismertebb budai ügyvédek közül sokan polgárjogot is szereztek, vagy esetleg pályafutásukat is már polgárként kezdték. A XV. század közepén több évtizeden át Budai György deák, volt altárnokmester és a kamara haszna ispánja, a budai magyar patríciátus egykori vezetője volt a főváros egyik legtekintélyesebb prókátora. Még 1470-ben is ügyvédkedett.

123 Budai polgár volt szintén, és ugyancsak nem ismerjük vezetéknevét, Benedek deák. Az 1470-es évektől a kilencvenes évek közepéig mind a királyi bíróságok, mind a tárnokszék előtt gyakran szerepelt. Elsősorban városok és egyes polgárok ügyeire specializálta magát, bár feudális testületek, mint a pálosrend, is ügyfelei közé tartoztak. A nagyváradi vámperben ő volt a városok egyik ügyvédje.

124 Körülbelül vele egy »időben működött, legalább egy negyedszázadig, Ledeczy István budai polgár, korának kétségkívül legismertebb, legtöbbet foglalkoztatott ügyvédje. Főurak, papok, köznemesek tartoztak ügyfelei közé. Egyaránt szerepelt világi és egyházi bíróság előtt. Soha nem nevezték deáknak, bár ez nem jelent Í 12

° Kovacbich: Formuláé 333. — Dl. 16 968, 16 580, 18 671, 34 231, 37 661, .37 687. — Szilágyi Loránd i. m. 117. o. 134. j. 121 Kubinyi András: A kincstári személyzet a XV. század második felében. Tanulmányok Budapest múltjából 12 (1957) 29, 32, 34. — Kubinyi: Budai és pesti i. m. 265. 122 Hajnik Imre: A magyar bírósági szervezet és perjog az Árpád- és a vegyes-házi királyok alatt. Bp., 1899, 175—180. 123 L. pl. Kubinyi: Budafelhévíz 153—155. — Dl. 15 766, 16 355, 16 414, 16 525, 18 440, 16 960, 93 402.—01. Ft. Pozsony v. lt. oki. 4 701, 4 759. stb. 124 Dl. 8 840, 24 438, 61885, 93 580. — Házi Jenő: Sopron szabad királyi város története. 1/6. k. 51—52. — Esztergomi kpt. orsz. lt. Capsa 6. fasc. 4. nr. 4.