Levéltári Közlemények, 39. (1968)
Levéltári Közlemények, 39. (1968) 2. - Kubinyi András: Polgári értelmiség és hivatalnokrétege Budán és Pesten a Hunyadi- és Jagelló-korban / 205–231. o.
216 Kubinyi András kói és bécsi egyetemeken szerezte, később a reformáció híve lett. 71 A húszas években a budai iskolában tanítottak a reformációt hirdető nagyképzettségű humanisták: Grynaeus Simon és a windsheimi Oertel Vid. Valószínűleg ők is a Boldogasszony-templom iskolájában működtek, nem pedig a kápolnáéban. Cordatusszal, a német plébánia hitszónokával való kapcsolatuk erre mutat. 72 Az 1510-es években a pesti iskola élén is nagyképzettségű pedagógus állott: a Szathmáry kancellár köré csoportosuló humanista kör egyik tagja, Gönci Melczer András. 73 Egyetemet járt személyek, magasszínvonalú helyi iskolákban, valamint a gyakorlatban jogi képzettséget nyújtó királyi kancellária és kúria, továbbá az óbudai káptalan és — Magyi példájára gondolva 74 — a városok kancelláriái mellett nevelkedett deákok tekintélyes értelmiségi réteget alakítottak ki. Egy részük egyházi pályán helyezkedett el. Kérdéses azonban, hogy még korszakunkban is mennyire jogosult az egyházi és világi értelmiség egymástól való megkülönböztetése. Mezey ugyan az „ars notaria" alapján megkülönböztette az egyházi és világi pályára induló személyeket, 75 a valóságban azonban a kérdés nem ilyen egyszerű. Még a XVI. században is vannak litteratusok, akik „essent clerici... et. . . gaudirent privilegio ecclesiastico", 76 — ugyanakkor az egyházi javadalmakat élvező személyek közül sokan egyáltalán nem készültek papi pályára. Különösen jó példa erre az óbudai káptalan, amelyet mintegy a királyi kancellária és kúria jegyzői fizetéskiegészítő, vagy nyugdíj folyósító intézményének tartottak. 77 Ahogy 1485-ben Karai László volt királyi alkancellár, óbudai prépost írta: „certi Canonici mei qui in Cancellaria steterunt." 78 Hásságyi István kúriai jegyző, a későbbi országbírói ítélőmester is volt egy időben óbudai kanonok, pedig ő később világi személy lett.™ Véleményünk szerint az egyházi középréteg műveltsége, esetlegesen betöltött világi funkciója alapján az értelmiséghez, javadalma alapján (még a fel nem szentelt javadalmas is), viszont az egyházi rendhez tartozott, azaz alkalom szerint képviselte egyik vagy másik rendje érdekeit. Olyan, javadalmát tényleg csupán fizetésként megszerző főpap, mint az államférfi és hadvezér, valamint nem is egyházias életmódú Beriszló Péter veszprémi püspök pl. zsinatot tartatott egyházmegyéjében. 80 71 Gustav Hammann: Bartholomeus Francfordinus Pannonius, Symon Grynäus in Ungarn. Ein Beitrag über den Humanismus und die Anfänge der Reformation in Ungarn. Zeitschrift für Ostforschung, 14 (1965) 228—36. •— Kardos Tibor: Régi magyar drámai emlékek, I. k. Bp., 1960, 517—549. 72 Hammann i. m. 36—42. — Grynaeus tudományos jelentőségére nézve 1. pl. Manfred E. Welti: Der Gräzist Simon Grynaeus und England. Ein Beitrag zur Geschichte der baslerischen Renaissance, Archiv für Kulturgeschichte 44 (1963) 232—242. 73 L. pl. Horváth János: Az irodalmi műveltség megoszlása. Magyar humanizmus. Bp., 1944 2 , 195. 74 Bónis: Magyi i. m. 75 Mezey: Der Literat.. .»i. m., különösen 36. o. 76 Esztergomi prímási lt. Prot, sedis Strig. 37—38. (Ol. Ft. 584. d.) 77 Jtubinyi—Fügedi i. m. 78 Knauz Nándor: A pozsonyi káptalan kéziratai. Magyar Síon, 1866, 608—609. 79 Hásságyit 1464-ben nevezték ki óbudai kanonoknak: Esztergomi kpt. magánlevéltára Lad. 49. fasc. 3. nr. 4. 80 Carolas Péterffy: Sacra concilia ecclesiae Romano-catholicae in regno Hungáriáé celebrata. Viennae, 1742, 220—243.
