Levéltári Közlemények, 39. (1968)
Levéltári Közlemények, 39. (1968) 2. - Kubinyi András: Polgári értelmiség és hivatalnokrétege Budán és Pesten a Hunyadi- és Jagelló-korban / 205–231. o.
214 Kubínyi András tak fenn a ferencesek is a budai Szt. János kolostorban. Itt tanított az európai hírű tudós, Temesvári Pelbárt. 54 Középfokúnak számított az óbudai káptalannak, -ennek az országos hatáskörű hiteleshelynek az iskolája. Természetesen alapfokú képzést is nyújtott. Tanulói úgy látszik, hogy az iskolában, vagy az iskola mellett laktak. Tudunk olyanról, aki Szentendrére való volt — és ha Békefi feltevése helyes —, fehérvári és solti származásúról is. 55 A tanulók itt a hiteleshely mellett a deákműveltség elemeivel, az oklevelek fogalmazásával, a hiteleshelyi eljárás csínjával-bínjával, a magyar szokásjoggal is megismerkedhettek. A káptalan tagjai között sok volt királyi kancelláriai tisztviselő, nem csoda tehát, ha itt sokan tanultak, és nagytudású deákká váltak. Bizonyára itt tanult óbudai Bak János, a káptalan jobbágya, aki tudását később a leleszi konvent hiteleshelyi kancelláriája élén,, majd a nádor irodájában kamatoztatta, hogy élete végén kanonoki stallumot szerezve a káptalanban, saját magának váljék földesurává. 56 A káptalan jegyzőjeként működött egy időben a formuláskönyv összeállító, és e szerint szintén deákokat névelő Magyi János is. 57 Az iskola súlyát talán nem annyira az iskolamester által átadott középfokú műveltség adta meg, hanem az a szokásjogi ismeret, amelyet a tanulók a hiteleshelyi kancellária munkájában való közreműködésükkel szereztek meg. 58 Iskola működött a királyi udvarban is. Amikor a király és kísérete 1523ban Győrött járt, az ottani káptalan nem csupán a királyt, királynét, kancellárt, titkárokat, hanem a „kancellár úr iskolásait" is megajándékozta. Ezek a kancelláriai „iskolások" azonban bizonyára inkább joggyakornokoknak tekinthetők; közülük kerülhettek ki a kancelláriai, kúriai, hiteleshelyi jegyzők, ilL ezek nagy része. 58 Lehet, hogy Lobkovicz Bohuslav ismert mondása a XVI. sz. eleji kancelláriára, hogy az „inkább akadémia, mint kancellária", ezzel is kapcsolatban volt. 60 Azonban a királyi udvarban nem csupán a kancellária mellett folyt nevelés. Nem tudjuk ugyan, hogy az a Szerémi János deák, volt inárcsi iskolamester, aki 1450-ben a Budán épült királyi kápolna körüli iskolában tartózkodott, 61 ott mit csinált, tanult, vagy tanított-e, valamint az sem, hogy akkor mit értettek a kápolnai iskola alatt, — a későbbi időben azonban kétségkívül tanítottak a királyi kápolna, mint ének- és zenekar mellett. Magas színvonalú ének- és zenekari képzést nyerhettek az itteni tanulók. II. Lajos ideje54 Karácsonyi János: Szent Ferenc rendjének története Magyarországon 1711-Íg. II. k. Budapest, 1924, 561—62, 566. skk. — Horváth Richárd: Laskai Osvát. Bp., 1932, 24—26. 55 Békefi Rémig: A káptalani iskolák története Magyarországon 1540-ig. Bp., 1910, 196—99. — Miklósy i. m. 170—78. — Bánis György: Magyi János formuláskönyve és a gyakorlati jogtanítás. Jubileumi tanulmányok a pécsi egyetem történetéről, I. k. Pécs, 1967, 238. skk. — Kubinyi András—Fügedi Erik: Az óbudai káptalan (sajtó alatt). 58 Kubinyi—Fügedi i. m. 57 Bónis i. h. (55. j.) 58 Uo. és Miklósy i. m. 170—78. 59 Iványi Béla: A győri székeskáptalan régi számadáskönyve. (A Szent István Akadémia Történeti-, Jog- és Társadalomtudományi Osztályának Felolvasásai, I. k. 1. sz.). Bp.» 1918, 20—21. 60 Vö. Abel i. m. 43. 61 DL 98140.
