Levéltári Közlemények, 39. (1968)
Levéltári Közlemények, 39. (1968) 1. - Bogdán István: Papírellátásunk és papírkereskedelmünk a XVIII–XIX. században / 9–27. o.
Papírellátásunk és papírkereskedelmünk a XVIII— XIX. században 15 papírmalom termékeit. Esetenként, kisebb tételekben, más irodaszerekkel együtt vásároltak a kereskedőktől is, külföldi, főleg holland papírokat, — hébe-hóba osztrák papírt is. 41 önálló papírkereskedő azonban Magyarországon még a XVIII. század 80-as éveiben sem volt, az első csak a századfordulón nyitotta meg üzletét Pesten. 42 II. József halála után, 1790-ben a közigazgatás szervezetét visszaállították az 1780 előtti állapotba, az ügykezelést szabályozó rendelkezések azonban túlélték alkotójukat, 43 s így a papírbeszerzési gyakorlat is érvényben maradt a század végéig. 4. A XIX, század a papírellátás szempontjából is a gyökeres változások korszaka volt. A század derekán hazánkban is megkezdődött, és a 80-as évekre be is fejeződött a papíripar átalakulása, melynek során a kézműves mesterségből gyáripar lett, és a papírmalmok terméke, a merített papír mellett megjelenik, majd elterjed a gyári termék, a géppapír is, 44 a század elején pedig kialakul, majd kifejlődik a papírkereskedelem is. Az igazgatás területén bekövetkező jelentős változások egyikét a közigazgatás területén tapasztaljuk. Az 1848-ig terjedő első korszak kevés módosítással folytatta a 18. század végének gyakorlatát, és követi az általános európai fejlődést: kitűzi a kialakuló új közigazgatás első útjelző cövekéit. A 48-as rövid miniszteriális korszak az igazgatás területén sem bontakozhatott ki. így a korszerű polgári igazgatás gyakorlata, funkcionális feladatköreivel az abszolutizmus időszakában alakul ki, bár ugyanakkor az abszolutista államrendszerrel még ellentmondásban. 45 A 67-es kiegyezés után — a lényeget tekintve — feloldódik az ellentmondás, és az egyensúly helyreáll: a korszerűsödő közigazgatási apparátust korszerű módszerekkel igazgatják. Folytatódik a differenciálódás is, mely a közigazgatás hatáskörét fokozatosan kiterjeszti a' társiadalom és az egyed egész életére. A másik jelentős változást a magánigazgatás területén tapasztaljuk. A kapitalista magánigazgatás az írásbeliséget csak akkor és ott alkalmazza, amikor az feltétlenül szükséges, vagyis jelentősen kisebb mértékben, mint a közigazgatás. 415 A XIX. század elején meginduló nyomtatótechnikai fejlődés következtében forradalmi átalakuláson ment át a nyomdaipar is: a kézműves módszereket itt is felváltotta a gép, új technológia alakult ki, 47 és a szépirodalom, a szakirodalom, valamint az újságírás mennyiségi kibontakozása, valamint az igazgatás nyomtatványigényének kiterjedése következtében a nyomdatermékek fajtája és mennyisége rohamosan növekedett: a nyomda papírigénye jelentős mértékben megsokszorozódott. Az általános társadalmi fejlődés következtében az írásbeliség a mindennapi élet velejárója lett, és az egyén önadminisztrációja, tanulmánya, levelezése számára egyre több papírt igényelt: ezáltal, ő is a papírfogyasztók sorába lépett. 41 Uo. 1774:855. 42 Pólya Jakab: A Pesti Polgári Kereskedelmi Testület és a Budapesti Nagykereskedők és Nagyiparosok Társulata Története, Bp. 1896. 100. p. 43 Magyarországi.. . kormányszervek i. m. 55. skkl. 44 Bogdán: Magyarországi papíripar i. m. 319. skkl. 45 Magyarországi... kormányszervek i. m. 55. skkl.; 61. skkl.; 68. skkl. 46 Bogdán: Magyarországi papíripar i. m. 382. skkl. 47 Nóvák László: A nyomdászat története. 5. k. Bp. 1928. 97. skkl.
