Levéltári Közlemények, 39. (1968)

Levéltári Közlemények, 39. (1968) 2. - Ember Győző: A levéltártörténet módszertanához / 155–176. o.

A levéltártörténet módszertanához 157 Az irat szónak a fenti meghatározás legtágabb fogalmi korét, jelentését adja. E legtágabb fogalmi körbe minden írott beszéd, minden írott szöveg belefér, bármi legyen is az írás anyaga, eszköze, bármilyenek legyenek is az írásjelek. E legtágabb értelemben iratnak kell tekintenünk nemcsak a hivatalos ügyiratokat, vagy a magánleveleket, hanem a könyveket, folyóiratokat — amelyeknek nevében érdekes módon az irat szó benne is van —, az újságokat, a plakátokat, az utcatáblákat, a sírköveket, a hanglemezeket, a hangszalagokat stb., stb. Van azután az irat szónak szűkebb jelentése, sőt — pontosabban szólva — vannak szűkebb jelentései is. Ezekkel itt nem kívánok foglalkozni, csak annyit említek meg, hogy van olyan nézet is, amely szerint csak a hivatalos ügyiratok — az akták — a legszűkebb értelemben vett, a tulajdonképpeni iratok, a magániratok pedig — levelek, naplók, írói művek stb. — kéziratok, amelyek annyira különböznek a hivatalos ügyiratoktól, hogy más intézmények őrizetébe tartoznak, mint ahogyan más intézmények őrzik pl. az ókori feliratokat, amelyeknek nevében ugyancsak benne van az irat szó. A levéltári anyag meghatározása szempontjából az a döntő kérdés, hogy milyen iratok tartoznak a levéltári intézmények gyűjtőkörébe, hogy melyek azok az iratok, amelyeket levéltári iratoknak nevezhetünk. Mert a levéltári anyag, az az anyag, amelynek az őrizetére a levéltári intézmények hivatottak, lényegében nem más, mint a levéltári irat. Aligha kétséges — a kialakult gyakorlat is ezt erősíti meg —, hogy nem minden iratot tarthatunk levéltári iratnak. A könyvek, folyóiratok, újságok', plakátok, utcatáblák, sírkövek pl. vitathatatlanul nem levéltári iratok, nem tartoznak levéltári intézmények őrizetébe. A levéltári irat jelentése, fogalmi köre, jóval szűkebb, mint az iraté. Nem tudom azonban elfogadni azt a nézetet, amely szerint csak a hivatalos ügyiratok tartoznak levéltári intézmények Őrizetébe, csak a hivatalos ügyiratok levéltári iratok. Véleményem szerint a levéltári irait jelentése, fogalmi köre jóval tágabb, mint a hivatalos ügyiraté. Mi hát a levéltári irat? Úgy gondolom, hogy a levéltári iratot az különbözteti meg minden más irattól, hogy provenienciája van. Ez azt jelenti, hogy rendeltetésszerűen, azaz már keletkezése időpontjában valamely szerv vagy személy számára készül, annak az iratai között kell, hogy legyen a helye. Más szavakkal kifejezve: rendeltetésszerűen valamely szerv vagy személy iratai közé, irattárába, regisztratúrájába tartozik, irattári, regisztratúra jellege van. Közbevetőleg megjegyezve, az irattár vagy regisztratúra ebben a vonatkozásban nem hivatalt, nem valamely szerv szervezeti egységét jelenti, hanem egyszerűen valamely szervnek vagy személynek az iratait. Ilyen értelemben minden szervnek és személynek, amelynek a működése során rendeltetésszerűen hozzá kerülő, illetve nála maradó iratok keletkeznek, van irattára, van regisztratúrája. Az a tény azonban, hogy valamely iratnak provenienciája, azaz irattári jellege van, önmagában még nem minősíti azt az iratot levéltári irattá, nem jelenti, hogy annak az iratnak levéltári intézmény őrizetébe kell kerülnie. Nem minden irattári jellegű, provenienciával rendelkező irat kerül levéltári intézmény őrizetébe. Csak a történeti forrásértékkel rendelkező, történeti dokumentum jel-